hirdetés
hirdetés
2017. április. 30., vasárnap - Katalin, Kitti.
hirdetés

Lenne igény magán gyermekpraxisokra

A „kihalás” veszélye fenyegeti a házi gyermekorvosi szakmát, ahol ugyanis megszűnik egy praxis, ott nagy valószínűséggel már nem nyílik helyette új. A Magyar Nemzet összeállítása.

hirdetés

Ahol megszűnik egy praxis, ott nagy valószínűséggel már nem nyílik helyette új, a gyerekek a vegyes praxisba kerülnek át, ami messze nem olyan, mintha képzett gyermekorvosok kezelnék őket. Tíz éven belül így az ország nagy részében megszűnhet a gyermekgyógyászati alapellátásmondta a Magyar Nemzetnek Póta György, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének ismét megválasztott elnöke.

Azon körzetekből, amelyek gyermekorvos nélkül maradtak, a szülők vagy távolabbi településre kénytelenek átjelentkezni, vagy vegyes körzetbe mennek. – Ezzel az a baj, hogy a leginkább felnőtteket ellátó orvosoknak nem mindig van meg a kompetenciájuk, hogy egy csecsemőt is ellássanak, hiszen képzésüknek ez korábban nem feltétlenül volt része.

Ott, ahol nincs megfelelő gyerekgyógyászati ellátás, rosszabbak a gyerekek egészséges életre vonatkozó kilátásai, és gyakran hiányzik a megelőzés is. Ez azt jelenti, hogy bár a gyerekek a kötelező oltásokat megkapják, az ajánlottak esetében a háziorvos gyakran nem olyan „rámenős”, nem tájékoztat elég alaposan a rizikókról, és a gyerekeknek végül nem adják be ezeket a vakcinákat.

Az elmúlt hét-nyolc évben legalább 100 házi gyermekorvosi praxis szűnt meg. 2012-ben még 1527 körzetben volt orvos, idén ez a szám már csak 1498 volt. A fővárosban sokkal kedvezőbb a szülők helyzete, hiszen ott kifejezetten sok a körzeti orvos, még egy 10 százalékos csökkenés sem viselné meg az ellátást. A IV. kerületben például van olyan rendelő, ahol hat orvos dolgozik, és naponta csupán két órát tudnak rendelni, mert jön a váltás. Az ilyen együttműködő csoportpraxisok előnye az lehet, hogy többfelé oszlik a rezsi és az alkalmazottak bére is. Vidéken azonban sokkal nehezebb orvost találni, és a praxisokat eladni is csak nagyon alacsony áron lehet, ha egyáltalán megveszi valaki. Póta György példaként említette Sárvárt, ahol négyen dolgoztak egy rendelőben, közülük egy orvos visszaadta a praxist, egyikük megbetegedett, így maradtak ketten. Ez azonban már akkora terhelést jelentett, hogy egyikük úgy döntött, így nem vállalja a körzetet. Végül egyetlen orvos maradt 3-4 ezer gyermekre.

Arra a kérdésre, hogy a gyermekháziorvosi praxis valójában miért nem elég vonzó a fiatalok számára, a szakmai egyesület elnöke úgy válaszolt: nem egyedül az alacsony jövedelem szerepel az indokok között, hiszen az utóbbi években sokat javult a helyzet. Leg­alább 25-30 százalékkal növekedett a háziorvosok bevétele, amely jelenleg akár nettó 200–300 ezer forint közötti fizetést is jelenthet. Ami azonban a pénznél is lényegesebb, hogy az idő és az energia nagy része nem orvosi munkával telik, hanem adminisztrációval. Ez pedig tizenegy év tanulás után nem mindenkinek vonzó, sokaknak elmegy a kedve, miután belekóstolnak abba, hogy milyenek a hétköznapok.

Póta György szerint a szülőknek lenne igénye a magánpraxisra is, hiszen aki megteheti, inkább fizet az ellátásért, ha helyben van, és nem kell távoli településre utazni, de egyelőre kevés a házi gyermekorvosi magánrendelő is.

(forrás: Magyar Nermzet)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Könyveink