hirdetés
hirdetés
2019. július. 22., hétfő - Magdolna.
hirdetés

Bálint-csoportok az orvosok szolgálatában

A világszerte alkalmazott Bálint-csoport segíthetné az orvosokat, ám a módszer még mindig alig ismert itthon, derül ki a hvg.hu összeállításából.

Még mindig él az a téves hiedelem, hogy egy lelki betegség, állapot elnézése elhanyagolható. Hogy ez mennyire nincs így, arra már a gyászos öngyilkossági statisztikáink is rámutatnak. Egyre több kutatási eredmény támasztja alá azt is, hogy például a stressz, a szorongás olyan komoly betegségek katalizátora lehet, mint a rák, a cukorbetegség, a magas vérnyomás. Mindeközben az ellátórendszer továbbra is testre és lélekre hasítja a pácienseket.

Mindennek tetejébe a háziorvosok átlagéletkora 58 év, több száz praxis betöltetlen, és egyre kevesebb orvos akar háziorvos lenni. A megoldás egyik fontos eleme az a módszer lehet, amelyet Bálint Mihály pszichoanalitikus dolgozott ki, mikor azt látta, hogy a háziorvosok az esetek kétharmadában olyan tünetekkel találkoznak, amelyeknek a hátterében valamilyen lelki probléma húzódik meg, amivel a beteg küzd.

Bálint megközelítésének lényege a testet és lelket egységként kezelő, pszichoszomatikus szemléletű, kapcsolatközpontú ellátás, ami az orvosok mentális egészségét és hatékonyabb munkáját is támogatja. A módszerről, a csoportokról és a hazai háziorvosok helyzetéről Dobó Katalinnal, a magyar Bálint Társaság elnökével és Becze Ádám Bálint-csoportokat vezető háziorvossal beszélgetett a hvg.hu.

„A Bálint-csoportok egyik célja, hogy a segítő foglalkozásúak, így az orvosok, háziorvosok, hatékonyabban gyakorolhassák a hivatásukat, megelőzzék a kiégést, és megőrizzék magukat embernek a szakmájukban” – foglalja össze a lényeget Becze Ádám. Ez utóbbi nem elvont dolog, hiszen a páciensekkel való találkozásnak mindig van a szakmain kívül egy emberi oldala is. Hogy az orvos hogyan bánik a pácienssel, nem csak az emberi méltóság megőrzése miatt fontos. Hanem azért is, mert ez elválaszthatatlan attól, hogy a beteg bízni fog-e az orvosában. Például mennyire részletesen meri elmondani a tüneteit? Visszamegy az orvoshoz, vagy eltűnik, és megpróbál együttélni egy olyan betegséggel, állapottal, ami rontja az életminőségét, esetleg veszélyes?

Annak, hogy egy orvos hogyan beszél a beteggel, a gyógyulási folyamatot elősegítő vagy lassító hatásai is lehetnek. Ennek oka az, hogy a bizonytalan, félelmet megélő beteg egy olyan módosult tudatállapotban van, amelyet a szaknyelv szuggesztibilisnek nevez. Ez egy beszűkült tudatállapot, amikor egy beteg mindent szó szerint ért, és abból is inkább a negatív színezetű jelentést fogja fel. Nem mindegy tehát, hogyan válogatja meg egy orvos a szavait.

„Ezt a jelenséget már Bálint Mihály megfigyelte, és úgy fogalmazta meg, hogy az orvos személyisége is gyógyszer” – mondja Dobó Katalin. „A személyiségünknek is ismerni kell a hatásait, a mellékhatásait, az adagolását, hiszen gyakran az orvos-beteg kapcsolat és a beteg sorsa múlik rajta.”

A Bálint-csoport Dobó Katalin szerint arra is szocializál, hogy az orvosok teamben dolgozzanak: felvállalják, ha elakadnak, tudjanak segítséget kérni és elfogadni. Azaz együttműködjenek a versengés helyett. Ráadásul a háziorvosi igen magányos szakma, így a csoport szakmai közeget is teremt. Inspirálódhatnak egymás ötleteiből, és megoszthatják egymással a terheket – ami megelőzi például a kiégést.

(forrás: hvg.hu)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink