hirdetés
hirdetés
2018. szeptember. 20., csütörtök - Friderika.
hirdetés

Új típusú, kezelhető vertigó

A Neurology online folyóiratban számoltak be a szerzők egy vizsgálatról, melynek során egy új típusú egyensúlyzavart, a rekurrens spontán vertigót (RSV) azonosították, közli OTSZ Online.

hirdetés

Az újonnan leírt rekurrens spontán vertigót (RSV) nem kísérik neurológiai tünetek, és nem felel meg a Meniére-betegség (MD), a vestibularis migrén (VM), a vestibularis neuritis (VN) vagy egyéb állapotok diagnosztikai kritériumainak sem. Jellemzői közé tartozik viszont a hosszabb ideig tartó, fejrázással előidézhető nystagmus (HSN – head-shaking nystagmus) és a kinetózisra való fokozott érzékenység.

„Bebizonyítottuk, hogy betegeink egy csoportjánál tapasztalt, ismeretlen okból kialakuló, jóindulatú, visszatérő vertigo egy külön betegségnek tekinthető, mely nem azonos sem a vestibularis migrénnel, sem a Meniére-betegséggel” – nyilatkozta dr. Ji-Soo Kim koreai neurológus, a Szöuli Nemzeti Orvosi Egyetem professzora, a Bundangi Szédülés Központ vezetője, a Neurology online folyóiratban május 23-án megjelentett cikk első szerzője. Az új betegség azonosításához az orvos egy egyszerű fejrázást kér a betegtől, ami igen hasznos eszköznek bizonyulhat, ha a beteg látszólag ok nélkül, visszatérően spontán egyensúlyzavart és kinetózist tapasztal. Dr. Kim szerint a 15-20 másodpercig tartó fejrázás előidézheti a nystagmust, azaz a gyors és kontrollálhatatlan szemmozgást. Normál körülmények között a fejrázás nem idézne elő ilyen hatást, mivel a kétoldali labirintusból származó vestibularis inger szimmetrikus lenne. Ha viszont csak az egyik fülben van vestibularis ingerveszteség, akkor az innen származó inger elgyengül, és a vestibularis egyensúlytalanság nagyobb lehet, mint amit a sérült és az egészséges fül egy szimpla fejrázás során még ki tudna egyenlíteni. A fejrázással előidézhető nystagmusnak két szakasza különíthető el: fejrázást követően a nystagmus lassan tetőzik, majd lassan elmúlik – ezt nevezzük elsődleges fázisnak. Ilyenkor általában egy gyenge, először lassan felépülő, majd lassan eltűnő szemtekerezgés alakul ki. A vizsgálatban részt vevő 338 RSV-ben szenvedő beteg 10%-ánál tapasztaltak HSN-t, és ezeknek a betegeknek a leleteit, eredményeit hasonlították össze a cikkben 35 olyan beteg adataival, akiknél nem tapasztaltak HSN-t.

A teljes információ

(forrás: otszonline.hu )
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Könyveink