hirdetés
2017. október. 21., szombat - Orsolya.
hirdetés

Biológiai terápiát hozhat a jövő atopiás ekzemában is

Nem minden allergia, amit annak gondolunk

Sok betegről ma csak azt hisszük, hogy allergiás, pedig valójában egy, az allergiát utánzó kórképben szenved. Lehet, hogy intoleranciareakció, pszeudoallergia áll fenn, vagy jelenleg még nem ismert mechanizmusú betegsége van, melyek tünetei utánozzák az allergia tüneteit, de a háttérben nem tudjuk kimutatni az allergiás immunmechanizmusokat. Az egyéb okokat feltárva, lehet, hogy a valódi allergiák számában nem tudnánk növekedést kimutatni – mondta lapunknak Szegedi Andrea professzor, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Bőrgyógyászati Allergológiai Nem Önálló Tanszék vezetője.

hirdetés

Mennyire igaz ez a bőrgyógyászatban?

Két példát említenék. Az atopiás ekzema nagyon gyakori bőrbetegség, és régebben azt gondolták, hogy a betegséget az allergiás szenzitizáltság okozza. Manapság már igazolódott, hogy a betegeknek csupán 20%-a valóban allergiás, erősebb ok a betegség hátterében a bőrbarrier nem megfelelő ellenálló képessége amiatt, hogy a bőr krónikusan sérül, kevésbé ellenálló. Ennek talaján persze később kialakulhat allergia is, de ez inkább következmény, mint ok, és nem mindenkinél jön létre. A bőrbarrier károsodásának egyik fő oka a bőr szárazsága, mely sokat javítható már babakortól. Ahol ezzel foglalkoznak, ott az atopiás ekzema gyakorisága nem nőtt tovább. Nem kell a babát agyonfürdetni, nincs szükség erős szappanra, inkább dermokozmetikai készítményeket kell használni. Ártalmas lehet a sok is meg a kevés is. 100 évvel ezelőtt elégtelen volt a higiénia, most meg túlzásba esünk a fokozott tisztálkodással és árthatunk bőrünknek. Emiatt válhat fokozottan szárazabbá a bőr, ezért a babáknak testápolóra is szükségük van. Tehát nem minden allergia, amit annak gondolunk. A valódi allergiák száma nem növekszik rohamosan. A másik betegség, amiről szinte mindenki azt hiszi, hogy allergiás háttere van, az a csalánkiütés vagy más néven urticaria. Az urticariák zöme nem allergiás eredetű. Ezek új információk, az elmúlt 5-10 év kutatásainak eredményei.

Igaz viszont, hogy a melanoma gyakorisága egyre nő? Mindenhol azt halljuk, hogy ne menjünk a napra, védjük a bőrünket, az incidencia mégis egyre nagyobb. Helyesen védekezünk?

A melanoma gyakorisága valóban nő, és bár egyre több melanomát ismernek fel már korai stádiumban, amikor a betegség műtéttel gyógyítható, még mindig sok az előrehaladott melanomával diagnosztizált beteg. Nagyon fontos a tájékoztatás szerepe, hogy az emberek tudják, milyen elváltozás esetén kell orvoshoz fordulni. A fény és a melanoma kapcsolata nagy kérdés. A napsugárzás nem egyedüli oki tényező, hanem sok faktor közül az egyik, bár kétségkívül fontos faktor. Ugyanakkor ma már tudjuk, hogy a legfontosabb a beteg genetikai készlete. Ezen nem tudunk változtatni, ezt a napozási szokások nem befolyásolják szignifikánsan. A napfény káros hatásait is komplexen kell szemlélni. Valójában nem az ésszerű, kismértékű napozás fokozza a melanoma gyakoriságát, hanem a hirtelen leégés, főleg gyermekkorban, vagy a túl sok, egész életen át tartó krónikus napfényhatás. Találjuk meg ebben is az arany középutat. Ne vigyük túlzásba a napozást. A napsütésnek sok jó hatása is van, az érzékenységben pedig nagy a különbség az emberek között. Mindenki ismerje meg a saját bőrét, annak megfelelően kell napozni. A világos bőrű ember ne tartózkodjon sokat a napon. A fényvédelem fontosságára minden lehetséges fórumon fel kell hívni a figyelmet, hiszen a beteg tájékozottsága sokat számít a terápiában és a prevencióban is.

Az egészségpolitikában a folyamatos változások korát éljük. Mit tart a legfontosabb megoldandó feladatnak?

Az egyik legnagyobb probléma a fekvő- és járóbeteg-finanszírozás eltérő módja. A fekvőbetegekért az intézmények szignifikánsan több térítést kapnak, mint a járóbetegekért, így az intézetek nem érdekeltek a járóbeteg-ellátás fejlesztésében. Túl nagy, akár 100-szoros a különbség a finanszírozásban. A bőrgyógyászatban sok beteg ellátható lenne ambulánsan, de a megoldások persze szakmánként különböznek. Nem lehet olyan intézkedést hozni, ami minden orvosi szakmára egyformán jó. Figyelembe kell venni a szakmai jellegzetességeket és az intézkedéseket szakmaspecifikusan érdemes meglépni.

A tudomány folyamatosan fejlődik, a biológiai szerek forradalmasították a korábban nem vagy csak nagyon nehezen kezelhető bőrbetegségek terápiáját. Mi várható a közeljövőben?

Most csak a bőrgyógyászati szakmára fókuszálva elmondhatom, hogy az atopiás ekzema kezelése az elmúlt évtizedben nem fejlődött olyan mértékben, mint a psoriasisé, amit ma már igen hatékony biológiai készítményekkel tudunk kezelni. Az atopiás ekzema, bár alapvetően a gyermekkor betegsége, felnőttkorban is gyakori, és sok szenvedést okoz az érintetteknek. Hamarosan várható olyan új biológiai terápia, ami remélhetően áttörést hoz majd a betegek ellátásában.

 

Szakmai életrajz
Szegedi Andrea a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Bőrgyógyászati Allergológiai Nem Önálló Tanszék vezető professzora, PhD, az MTA doktora. Bőrgyógyász és klinikai immunológus-allergológus szakorvos, klinikus, oktató és kutató. A legfontosabb érdeklődési területei a bőrgyógyászati immunológia, az allergiák, a pikkelysömör, az ekzemák, az autoimmun bőrbetegségek, ugyanakkor a járó- és fekvőbeteg-ellátásban szakmájának teljes spektrumával találkozik. Magyar és angol nyelven oktat az általánosorvos- és fogorvosképzésben, illetve szakorvosképzésben. Nemzetközi, országos és helyi továbbképzéseken, kongresszusokon előadásokat tart, számos magyar és nemzetközi közleménye jelent meg. Bőrgyógyászati immunológiai kutatócsoport vezetője, számos PhD hallgató dolgozik mellette. A Magyar Dermatológiai Társulat elnöke.

 

Dr. Lipták Judit
a szerző cikkei

(forrás: Medical Tribune)
hirdetés
Olvasói vélemény: 10,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés