Összehangolt intézkedés a szűrések érdekében

A keringési betegségek után a rosszindulatú daganatok jelentik a második leggyakoribb halálokot az Európai Unióban: 2006-ban összesen 554 000 nő és 698 000 férfi halálát okozta. Évente 3,2 millió európainál diagnosztizálják a kórt; legtöbbjük emlő-, kolorektális vagy tüdőrákban betegszik meg. A rosszindulatú daganat jelentette teher azonban nem egyenlően oszlik meg az unió tagállamai között.

Lesújtó adatok

A Nemzetközi Rákkutató Intézet (International Agency for Research on Cancer – IARC) előfordulási gyakoriságra és halálozásra vonatkozó becslései alapján 2006-ban az EU-ban 331 000 nő betegedett meg emlőrákban és 90 000-en haltak meg ennek következtében, míg a 36 500 méhnyakrákos nő közül 15 000-en nem gyógyultak fel. Kolorektális rákot körülbelül 140 000 nő és 170 000 férfi esetében diagnosztizáltak. A becsült adatok szerint a nők körében az ebből származó halálesetek száma 68 000-re, a férfiaknál pedig 78 000-re tehető. Az EU-ban együttesen minden második új megbetegedés (47 százalék) e daganattípusok egyike, és háromból egy rákbeteg nő (32 százalék) ezek valamelyikében hal meg. A férfiaknál jelenleg nyolc megbetegedésből egyet (13 százalék) és kilenc halálesetből egyet (11 százalék) kolorektális rák okoz.
Az IARC jelentése arra is rávilágít, hogy a daganatos betegségek előfordulási gyakorisága és halálozási aránya az EU egyes államaiban igen jelentős eltéréseket mutat. Így például az emlőrák előfordulási aránya Belgiumban a legmagasabb (137,81), halálozási aránya pedig Dániában (34,5). Az emlőrák kapcsán a legalacsonyabb előfordulási gyakoriságot Romániában mérték (61,2), a legalacsonyabb halálozási arányt pedig Spanyolországból jelentették (19,2).
Különösen egyenetlen a betegség eloszlása a méhnyakrák esetében: Romániában a legmagasabb az előfordulási gyakoriság (24,5) és a halálozási arány (17,0), és mindkét érték Finnországban a legalacsonyabb (4,9, illetve 1,6). Ez a típusú daganatos megbetegedés és az ennek tulajdonítható halálozás aránya az unióhoz 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozott országokban egy kivételével kiemelkedően magas.
A kolorektális rák előfordulási gyakorisága Magyarországon a legnagyobb (106,0), és a halálozási arány is itt a legmagasabb (54,4), míg a legalacsonyabb értéket (31,0, illetve 15,5) Görögország tudhatja magáénak.

Összefogás a megelőzésért

Az Európai Unió még 2003-ban elfogadott rákszűrésre vonatkozó ajánlásában kötelezettséget vállalt a megfelelő emlőrák-, méhnyakrák- és vastagbélrákszűrés biztosítására. Az unió nemrégiben publikált jelentése szerint a tagállamok komoly erőfeszítései ellenére még hosszú az út az ajánlás teljes körű megvalósításáig. Azoknak, akiknek a számára ajánlott lenne a szűrővizsgálat, csak némileg kevesebb mint a felét sikerült bevonni; ráadásul a vizsgálatoknak mindössze 41 százalékát végzik az előírásban foglaltaknak megfelelő szűrővizsgálati programok részeként.
Androulla Vassiliou, az EU egészségügyi biztosa hangsúlyozza: a népegészségügyi programokat folytatni kell, főleg egy pénzügyileg bizonytalan időszakban, hiszen a döntéshelyzetben lévő egészségpolitikusoknak nem szabad megfeledkezniük arról a tényről, hogy a daganatos megbetegedések terheinek minimalizálására a leghatásosabb és leginkább költséghatékony mód a prevenció.
Felhívja a figyelmet arra is, hogy bár összességében a rákszűrés területén jelentős haladást sikerült elérni, érdemes elgondolkodni azon, hogy a 27 közül mindössze 22 tagállamban hajtanak végre az egész lakosságra kiterjedő emlőrákszűrést, és méhnyakrák felismerését célzó programot 15, vastagbélrákszűrést pedig csak 12 tagország folytat. 

Elmélet és gyakorlat

A jelentés készítői az elméleti elvek hangoztatásán túl gyakorlati teendőkre is vállalkoznak. Közös gondolkodásra hívják a tagállamok szakértőit, hogy összehangolt akcióprogramokkal a jelenleginél jóval hatékonyabban küzdhessenek a megbetegedések ellen. Ezt elősegítendő egységes, összehasonlító adatsorokat gyűjtenek a jövőben a daganatos megbetegedések megelőzése, diagnózisa és kezelése terén. Meggyőződésük, hogy a rákszűrő programok végrehajtásának rendszeres, szisztematikus vizsgálata, ellenőrzése, értékelése hozzájárulhat a rák eredményesebb visszaszorításához.

Tinnyei Mária