A HCEMM kutatói az emberi mikrobiom hasznos és káros populációjáról, a stroke kutatásáról és gyógyítási esélyeiről tartottak előadást Szegeden.

Mesterséges intelligencia alapú, központi döntéstámogató rendszer jött létre Magyarországon a stroke-ellátás támogatására.

Az elmúlt évek egyik legnagyobb vívmánya, hogy rutin CT- és MR-eszközökkel a megmenthető, valamint irreverzibilis károsodást elszenvedett agyszövet kiterjedése és aránya pontosan felmérhető. A thrombectomia során használt eszközök utóbbi években tapasztalt technikai fejlődése ugyancsak elősegíti a jobb klinikai kimenetel elérését ebben a súlyos betegségben.

Egyelőre nem fenyegeti a neuroradiológusok munkáját a mesterséges intelligencia. Ha átállunk MR alapú diagnosztikára, az alapvetően CT-re kifejlesztett formájára már nem lesz szükség – mondja a Neurológiai Praxisnak dr. Gunda Bence, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának adjunktusa.

A Weborvos dr. Szikora Istvánnal, az OKITI orvosigazgatójával beszélget a trendekről és lehetőségekről.

További ezer stroke-beteg lenne megmenthető, ha a kardiológusok is végezhetnének mechanikus trombektómiát, idézi Édes Istvánt, a DEOEC Kardiológiai Intézetének vezetőjét a VG.

Amikor kardiovaszkuláris halálozásról beszélünk, hajlamosak vagyunk elsősorban az artériás rendszer betegségeire gondolni, holott a vénás rendszer trombotikus megbetegedése következtében kialakuló pulmonális embólia a harmadik leggyakoribb kardiovaszkuláris halálok. A halálozást – amely kezelés nélkül 30 százalék, de megfelelő antikoaguláns kezeléssel 2-8 százalékra csökkenthető –, alapvetően befolyásolja a korai felismerés.  

A masszív tüdőembólia kezelésében biztonságosnak és hatékonynak bizonyult a katéteres trombektomia és a trombolízis kombinációja. Melyek e terápiás megközelítés rövid és középtávú klinikai előnyei?