A British Medical Journal (BMJ); a The Lancet; a Journal of American Medical Association (JAMA) és a New England Journal of Medicine (NEJM) aktuális számainak tartalmából ajánljuk.

A férfiak 60 százaléka kipróbálná a számukra készülő megtermékenyítésgátló tablettát – derült ki 9000 megkérdezett válaszaiból. A négy kontinens kilenc országában zajlott felmérésben a válaszadók indokai között a fogamzásgátlás felelősségének megosztása, az óvszerrel és a művi meddővé tétellel szembeni alternatívák keresése szerepel. A jelenleg folyó kutatási irányok közül a négy legígéretesebbet mutatjuk be. Mechanikus elven működő és visszafordíthatónak tűnő – a vasectomiánál kevésbé drasztikus – férfi megtermékenyítésgátló módszerrel kísérleteznek az Egyesült Államokban. A herén ejtett kis metszésből az ondóvezetékbe egy apró szilikondugót (intra vas device, IVD) juttatnak, amely elzárja a spermiumok útját. Az önkéntesekkel végzett előzetes vizsgálatok szerint az igény esetén könnyen eltávolítható eszköz kivételekor a fogamzóképesség visszatér. Az még nem egyértelmű, hogy teljes mértékű regenerálódásra számíthatunk- e, vagy – mint a vasectomiánál – a beavatkozás elvégzésétől eltelt idővel arányosan csökken a nemzőképesség. Ennek tisztázására két éven át tanulmányozzák majd az IVD-t olyan férfiak esetében, akik egyébként vasectomiára készültek.  Az ejakuláció felfüggesztése  A gyógyszeres próbálkozások többfélék. Az ondóvezeték simaizomzatának működését, így az ejakulációt megakadályozva fejt ki fogamzásgátló hatást a Kings College London kutatói által kifejlesztett szer. Az ötletet az az évtizedes megfigyelés adta, hogy bizonyos vérnyomáscsökkentő szerek és antipszichotikumok esetében mellékhatásként ejakulációképtelenség jelentkezik. Emberi szövetmintákon végzett vizsgálatok során sikerült azonosítani a vas deferens hosszanti simaizomzatának összehúzódását gátló vegyületeket. Ezekkel a közeljövőben megkezdődnek az állat- és humán kísérletek, a kutatók reményei szerint öt éven belül valódi gyógyszer lehet belőle. Egyes elképzelések szerint a nők orális antikoncipienseihez hasonlóan naponta egyszer kellene majd szedni, de elképzelhető, hogy elegendő lesz bevenni a szexuális aktus előtt néhány órával. Nagy előnyének tűnik, hogy nem a hormonrendszerre hat, így a férfi termékenysége a szer elhagyását követő napon visszatérhet. Dr. Allan Pacey, a British Fertility Society tiszteletbeli titkára azonban aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az ondóvezetékben rekedt ondósejtek megjelenhetnek a vizeletben, majd a húgycsőben, ami kis eséllyel ugyan, de mégiscsak nem kívánt terhességekhez vezethet.  Sejtkapcsolatgátlás A spermiumok érésének gátlásával próbálkozik a Center For Biomedical Research New York-i munkacsoportja. Az inaktivált – így csak hordozóként funkcionáló – folliculusstimuláló hormonhoz (FSH) kötött adjudin nevű molekula megakadályozza a Sertolisejt és a spermium kapcsolódását – ez a sejt–sejt kapcsolat elengedhetetlen a spermium éréséhez. A szerrel jelenleg állatkísérletek folynak: a teljes, de visszafordíthatónak bizonyult terméketlenség már egyszeri, alacsony dózisok mellett kialakult és mellékhatásokat sem tapasztaltak. Bár további vizsgálatokat igényel, hogy emberben is működik-e (hiszen a megcélzott sejtkapcsolatok emberben és állatokban biokémiailag nem feltétlenül egyeznek), a kutatók bizakodnak. Ennek a szernek is nagy előnye lenne, hogy nem avatkozik bele a here hormontermelésébe.  Hormonok  Nem reménytelen azonban a hormonális megközelítés sem. Bőrön át naponta bevitt tesztoszterongél és háromhavonkénti depó medroxi- progeszteron-acetát injekció együttes alkalmazása teljes mértékben megszünteti a spermiumtermelést a University of Washington in Seattle kutatóinak eredményei szerint (J Clin Endocrinol Metab 2006;91:4374–80). Negyvennégy, 18–55 éves egészséges férfi kapta 24 héten át a fenti kombinációt kéthetente GnRH analóg acylinnel kiegészítve vagy anélkül. A spermatogenezis alakulását a résztvevők ondómintái alapján követték. A spermiumszám mindkét csoportban közel azonos mértékben, drasztikus módon csökkent. Bár a hosszú távon alkalmazott tesztoszterongéllel kapcsolatban eddig nem merültek fel mellékhatások, nem tudjuk például, hogyan hat a különböző lipidek vérszintjére, illetve a prosztatára – ezt további vizsgálatoknak kell tisztázniuk. Az ondóvezeték átvágása A körülbelül fél méter hosszú ondóvezetékek lekötése és átvágása (vasectomia) lényegében egyidős a nők hormonális fogamzásgátlásával. A kis beavatkozást jelentő műtét nagyon ígéretes, hatására lényegében csak a spermiumok tűnnek el az ondóból, mégsem 100 százalékos a biztonsága: a beavatkozás utáni első évben ezer pár közül kettőnél bekövetkezik a terhesség. Némi türelemmel ez is elkerülhető, ugyanis az átvágástól disztálisan néhány hónapig spermiumok maradhatnak az ondóvezetékben – ebben az időszakban tehát még védekezni kell. A műtétnek van már „szikementes”, valóban ambulanter változata is: a herezacskóba beszúrt, csáklyaszerűen működő speciális tűvel kihúzzák az ondóvezetékeket, majd két lekötés közötti rövid szakaszukat kimetszik. Ez a beavatkozás még a petevezeték lekötésénél is egyszerűbb. Az operáció térítésköteles, és a megfontolt döntés érdekében leghamarabb csak a jelentkezés után három hónappal végzik el. PROF. DR. BERÉNYI MIHÁLY