A vénás thromoembolia kezelésének fontos része az orális alvadásgátló kezelés. Amennyiben a háttérben nem tranziens kockázati tényező áll és vérzés szempontjából a beteget kis kockázatúnak tartják, megfontolandó a 6 hónapon túli antikoaguláns terápia. A kimenetelek szempontjából alapvetően fontos a betegek perzisztenciája. Jelen tanulmány szerzői azt találták, hogy az apixabannal kezelt betegek csoportjában 12 hónap elteltével nagyobb volt a gyógyszerszedés mellett következetesen kitartó betegek aránya, mint warfarinkezelés kapcsán.

Pitvarfibrilláció és rosszindulatú daganatos betegség egyidejű fennállásakor különös körültekintést igényel az alvadásgátló szer megválasztása. Az ARISTOPHANES vizsgálat adatainak alcsoportelemzése szerint az e klinikai szituációban alkalmazott apixabankezelés csökkentette a stroke és szisztémás embolizáció, valamint a jelentős vérzések kockázatát a warfarinhoz képest, míg dabigatran és rivaroxaban alkalmazása esetén a warfarinéhoz hasonló kimeneteleket sikerült elérni. Apixaban szedése kapcsán kisebb arányban fordult elő stroke és szisztémás embolizáció, mint a dabigatrannal kezeltek között, a jelentős vérzések előfordulása tekintetében pedig az apixaban jobban teljesített, mint a rivaroxaban.

A gyermekkori stroke, bár ritka betegség, napjainkban is egyike azon gyermekneurológiai sürgősségi állapotoknak, amelyet a focalis neurológiai deficit tünetekkel akutan vizsgálatra kerülő gyermekek 10–25%-ánál diagnosztizálnak.

A pitvarfibrilláció a kardioembóliás stroke kockázatát ötszörösére emeli véralvadásgátló kezelés nélkül, így időseknél nagy a jelentősége az alvadásgátló kezelésnek.

Az örökletes szívizombetegségek és ioncsatorna-betegségek ellátásában és kutatásában ért újabb mérföldkőhöz az Szegedi Tudományegyetem.

A Graphical Research tanulmánya alapján az Európai Unió digitális egészségügyi piacának bevétele idén meghaladhatja a 64 milliárd eurót.

Az ágazat digitális fejlesztésének alapjait öt évvel ezelőtt az EESZT rakta le, amelynek fejlesztését és üzemeltetését az ESZFK végzi. A szervezet ügyvezetőjét, Szabó Bálintot a legújabb fejlesztési irányokról is kérdeztük.

Magyarország 2030-ra az első tíz k+f innovációval bíró ország közé fog kerülni, mondta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke.

Év végére elkészül az az értékelési rendszer, amely lehetővé teszi az intézmények és a dolgozók minőségi és teljesítmény-értékelését egységes szempontok szerint.