Az elmúlt évtizedben fejlődött az onkológiai ellátás, ugyanakkor sajátos problémákkal kell szembenézniük a hazai betegeknek. Az általános nehézségekről, az onkohematológiai-, valamint az emlőrákos megbetegedések korszerű terápiás lehetőségeiről készített riportot a medicalonline.hu.
Újdonságok a hematológiai malignitások kezelése területén – ezekről beszélgetett Masszi Tamás professzorral, a Transzfuziológia és hematológia szakmai kollégium tagjával a Medical Tribune.
A második és harmadik generációs szerek a remények szerint a mielóma multiplexen kívül hasznosak lesznek a tüdő, a vese és a petefészek daganatai ellen, valamint szubkután, sőt orális beviteli mód esetén is – ráadásul a jelenleg elérhető szernél kevesebb mellékhatással.
A translational research születése és első lépései
Új hatásmechanizmusa mellett kifejlesztésének tudományos és üzleti modelljével is kitűnik a rákgyógyszerek közül a bortezomib, amelynek példájával bemutathatjuk az angolszász terminológiában translational research-nek nevezett tudományterület lényegét.
Cambridge-ben (Massachusetts) 1995 szeptemberében Myogenics néven céget alapított néhány kutató, aki a fokozott fehérjebontással összefüggésben kialakuló izomsorvadás lassítására keresett megoldást. Kezdeti eredményeik azonban a rákkutatás felé terelték őket, majd a gyógyszeriparban szokatlan gyorsasággal – az első klinikai vizsgálatoktól számított 4 és fél éven belül – sikerült piacra vinniük új terméküket (a hatóanyagról lásd keretes írásunkat). A siker egyik oka abban keresendő, hogy a vizsgálatok az alapkutatás és az alkalmazott kutatás között elhelyezkedő, az angol terminológiában translational research- nek nevezett ágazatban folytak. A siker másik fontos tényezője az lehetett, hogy a bortezomib fejlesztői mindvégig igen szorosan és eredményesen tudtak együttműködni akadémiai kutatóhelyekkel, ily módon különösen gyorsan növekedett a proteaszómával kapcsolatos tudásanyag mennyisége is. Így nagyon hamar kiderült, hogy a proteaszóma kiemelkedően fontos szerepet játszik az NF-kappa-béta aktivációjában, majd nem sokkal később az, hogy a proteaszómát gátló szerek in vitro körülmények között gátolják a rákos sejtek szaporodását. Ettől kezdve a kutatók érdeklődése teljes mértékben a rákkutatás felé fordult, munkakapcsolataikat is ezen a vonalon erősítették tovább.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?