A Tokiói Egyetem kutatói egy génszerkesztésre használt módszert alkalmaztak a rákos sejtek elleni küzdelemben, közli az Egészségkalauz.

A génexpressziót szabályozó RNS-ek szintjének a laboratóriumi mérése támogatást nyújthat a szívelégtelenség diagnózisához, a prognózis felállításához, illetve támogathatja az optimális terápia-választást.

A BioNTech/Pfizer-vakcina lehet az EU-ban első szer, amelyet az 5-11 éves korcsoportban alkalmazhatnak a Covid-19 elleni védettség kialakítására. Nemzetközi kitekintés.

A Janus-kinázoknak négy tagja ismert (a JAK1, a JAK2, a JAK3 és a TYK2), melyek központi szerepet töltenek be számos citokinreceptor jelátvitelében. A receptorok ligandkötését követően a JAK fehérjék aktiválódnak és foszforilálják a „Signal Transducer and Activator of Transcription” (STAT) transzkripciós faktorokat, melyek a sejtmagba jutva a DNS-hez kötődve számos citokin és egyéb gyulladásos mediátor génexpresszióját regulálják, ezáltal befolyásolva az immunműködéseket.

Egy spanyolországi kutatócsoport összefüggést fedezett fel a vérplazmában jelen lévő bizonyos miRNS-ek koncentrációja és az Alzheimer-kór, illetve az enyhe kognitív károsodás között.

Amerikai kutatók felnőtt és gyermek betegeken végzett genomikai vizsgálataik során olyan mikro-RNS-ekre bukkantak, melyek segíthetnek megjósolni, hogy mely Crohn-betegeknél valószínűbb olyan súlyos problémák megjelenése, melyek bélreszekcióhoz vezetnek.

Mi hozhat újabb áttörést a rákgyógyításban az immunonkológiai szerek bevezetése után? Hogyan változik az onkoterápiás paletta az elkövetkezendő évtizedben? A szakértők szerint a baktérium- és vírusvektor alapú kezeléseké, valamint az RNS alapú beavatkozásoké a jövő.

Izraeli és német tudósok megfejtették azt a mechanizmust, amellyel a bőrrák legagresszívebb formája, a melanóma áttéteket képez a szervezetben.

Gyurcsányi E. Róbert kémikus célja olyan új kémiai nanoszenzorok kifejlesztése, amelyek vírusok, fehérjék meghatározását teszik lehetővé.

A mikro-RNS-ek rövid, fehérjét nem kódoló RNS-molekulák, amelyek poszttranszkripcionálisan befolyásolják a génexpressziót, és ezáltal a szervezet szinte valamennyi folyamatának szabályozásában részt vesznek. Sejt- és szövetspecifikusan exprimálódnak. Segíthetik különböző daganatok és altípusaik megismerését, a terápiás beavatkozásokra adott válaszreakciók monitorozását és prognosztizálását. Szerkezetük rendkívül stabil, mennyiségük meghatározható az archivált patológiai anyagokból is. Újabb eredmények alapján kimutathatók különféle testnedvekből, pl. vérből is, ami óriási jelentőségű lehet a nukleinsav alapú diagnosztikai módszerek fejlődésében. A közlemény bemutatja a mikro-RNS-ekhez kapcsolódó kutatások módszereit, és összefoglalja azokat a betegségeket, amelyekben a mikro-RNS-ek diagnosztikus értékét meghatározták.