hirdetés
hirdetés
Keresés
Rendezés:
Találatok száma: 5
#1
Medical Online >> Rovatok >> kitekintő
2018-01-12

Kevés pénzből finomat – erre vállalkozott Ambrus György, a magyar gasztronómia nagyköveteként ismert mesterszakács, írja a Szabad Föld.

#2
Medical Online >> Rovatok >> gyógyítás
2012-08-13

Az egyházivá lett iskolák  köszönték, nem kértek a reformmenüből – írja a menzák „egészség-teljesítményét” vizsgáló cikkében a life.hu.

#3
Medical Online >> Rovatok >> tudomány >> táplálkozás
2010-06-08

Az "ínyemre való" kifejezésnek tudományos alapja is van. Nem mindegy mit eszünk, és nem csak azért mert az étel árthat - inkább azért mert használhat!

#4
Medical Online >> Rovatok >> tudomány >> táplálkozás
2010-05-29

Árvízkárosult gyerekek látogatása Budapesten a Baptista Szeretetszolgálat jóvoltából, a Vendég & Hotel közreműködésével.

#5
Medical Tribune V. évf.15. szám
Medical Online
2007-08-01
 A Pixar Animációs Stúdió nyolcadik nagyjátékfilmje az utóbbi évek enyhe hanyatlása után ismét bebiztosítja John Lasseter csapatának kimagasló első helyét a 3D-animációs játékfilmek készítőinek mezőnyében. A L’ecsót író és rendező Brad Bird a klisészagú alapanyagból olyan különleges csemegét alkotott, hogy annak utóíze napokig- hetekig bejárja képzeletünket, és emlékezésre sarkall. A hihetetlen szakácskarriert befutó párizsi kispatkány kalandja olyan kellemes meglepetést okoz, akár egy varsói magyar borpince, ahol a brassói aprópecsenyét frissensült ínyencségként tálalják.   Aki az 1991-es Toy Story óta figyelemmel kíséri a Pixar filmjeit, az tudja, hogy a „műhely” minden egyes gyerekfilmnek álcázott története több rétegből áll össze – dramaturgiai és technikai értelemben egyaránt. Az alkalmazott számítógépes technika sokrétűsége ugyanis a történetek felépítésére is jellemző, hiszen egy-egy felvonultatott karakternek vagy bemutatott akciószekvenciának egyszerre feladata a szórakoztatás és a bravúr: a kicsiket a cselekmény ragadja magával, az őket moziba kísérő nagyokat pedig a popkulturális és filmtörténeti utalások ötletessége és pazar kivitelezése. Az Egy bogár életének kurosawai alaphelyzete (A hét szamuráj), a Szörny Rt. „ajtósüldözése”, a Némó nyomában vonyító vonósokkal és fogszabályzós kislánnyal kísért Psycho-idézete vagy A hihetetlen család Bond-filmekből kölcsönzött lakatlansziget-romantikája rendesen fején találja a felnőtt nézőt, míg a gyerekek a bájos hősökért izgulnak. Mindenki felhőtlenül mulat tehát, és észre sem veszik, hogy a háttérben micsoda mennyiségű munka rejlik, hogy egyetlen ismerős gesztus, jól felépített poén megalkotása milyen mesterségbeli tudást igényel. Nem elég ugyanis, hogy ki kell találni a több síkon működő jelenetet, de el is kell játszatni a számítógép generálta figurákkal, és azokat úgy kell mozgatni a képzeletbeli háromdimenziós térben, hogy a valószerűség teljes benyomását keltsék. A Pixar animátorai kulcsfigurái az alkotói csapatnak, de nem az egyedüli kreatív résztvevők a sokszereplős folyamatban: a „kamerák” (szögek és mozgások) beállításaiért felelős operatőrök, a hátteret aprólékosan megalkotó látványtervezők, a figurákat agyagból vagy gyurmából elkészítő karaktertervezők, a szinte észrevétlen poénokat is kidolgozó írók, és a tökéletes összhangért felelős rendező úgy dolgoznak együtt, mint egy élőszereplős film stábja. És ha az összmunka tökéletesen sikerül, még nincsen készen a film, hiszen minden egyes képkockának napokig kell tisztulnia az úgynevezett renderelő (magyarul vakoló) csúcsteljesítményű számítógépben, mely a környezeti viszonyoknak megfelelő összes réteget tökéletesíti. Olyan csapatmunkáról van tehát szó, mely példátlan precizitást igényel, és ha sikerrel jár, akkor akár arra is képes, hogy a nézővel elhitesse a vásznon történő események spontaneitását – és éppen ez az, amivel a Pixar konkurensei (Dreamworks, Fox) előtt jár.   Remy csodálatos élete  Zsánerek kifigurázásával játszani szinte veszélytelen feladat, ezért is vághattak bele Pixarék olyan magabiztosan a Toy Story buddy-movie átiratába (egy belevaló kettős főszereplésével játszódó haverfilm), A hihetetlen család szuperhőssztorijába, vagy éppen a Verdák versenyzős fejlődéstörténet- átiratába, egy igazi klisét megtölteni élettel azonban már jóval kockázatosabb feladat. Annál is inkább, mert ezt a feladatot az a Brad Bird kapta, aki annak idején egy-egy Simpsons-epizód rendezésével és írásával mutatkozott be az ironikus humor kedvelőinek, később készített egy hidegháborús-paranoiás felhangokkal tarkított animációs nagyjátékfilmet (Szuper haver), majd következett a bravúros áthallásokkal fűszerezett A hihetetlen család, melynek története nem sok gikszerre adott lehetőséget. Legújabb (és gyaníthatóan eddigi legjobb)munkája, a L’ecsó azonban első ránézésre egy ragacsos gasztronómiai mázba mártott közhelygyűjtemény, mely az eredetiségnek akár a szikráját is nélkülözi, és megelégszik a szívet melengető tanulság, valamint a párizsi háztetők és csatornarendszer bemutatásával. Láttunk már hasonlót Billy Wilder klasszikus Sabrinájában (majd annak remake-jében), az Amélie csodálatos életében, és szinte minden romantikus amerikai filmben, mely akár részben a francia fővárosban játszódik. Miért vállalta mégis Bird a kihívást?Mert tudta, hogy a klisék is valós gondolatokra épülnek, és ha nem tovább koptatni, hanem leporolni akarjuk őket, sikerülhet felmutatni valamit régi csillogásukból.   Történetünk főhőse egy Remy nevű patkány, aki apja bandájával a francia vidéken él, és különleges szaglásával segíti az ételmaradványok begyűjtését: minden falatot felmutatnak az orra előtt, nehogy mérgezett eledel jusson tányérjukra. Remy természetesen halálosan unja munkáját, és a gasztronómiai kifinomultság teljes hiányát a népes patkánybanda életéből, és titokban bejár egy konyhába, ahol a párizsi Gusteau mesterszakács könyvéből tanulja a főzés mesterségét. „Főzni bárki tud” – áll a népszerű szakácskönyv borítóján, és Remy boldogan hisz a szlogennek – ráadásul nem is alaptalanul, hiszen lelkesedésével szinte tökélyre fejleszti titkos hobbiját. Egy napon azonban menekülniük kell rejtekhelyükről, hősünk a nagy felfordulásban elszakad a csapattól, és a csatornarendszer jóvoltából Párizsban köt ki, méghozzá a néhai Gusteau az utóbbi években kissé csorbult hírű éttermének szomszédságában. És mit csinál a kíváncsi kis patkány? Nagyot álmodik – pontosabban nagyot zuhan a konyha bukóablakán keresztül a mosogatólébe, ahonnan szédítő kalandok során egy tévedésből elrontott leves mellé sodorja szerencséje. Több sem kell a kis zseninek: kötelességtudatból feljavítja az ételt, majd a leves megmentőjének vélt mosogatófiú partneréül szegődik, hogy megmentse annak becsületét, és kedvére tovább főzhessen. Természetesen bonyodalom bonyodalmat követ, és a történet végén kettejüknek a legszigorúbb párizsi étteremkritikust, Anton Egót kell kiszolgálniuk, miközben becsületük, életük és barátságuk forog kockán.    Aranyos és arányos   Miként a konyhában, a filmművészetben is a megfelelő arányok eltalálása a legnehezebb feladat, de szerencsére mind Remy, mind pedig Brad Bird személyében tehetséges profihoz van szerencsénk. A rendező jó egyensúlyt talál humor és feszültség, egerek és emberek, szentimentalizmus és irónia között. A látványos akciójelenetek és morális agonizálás között arra is jut ereje, hogy a klisészerű elemeket idézőjelbe tegye, és a művészet és a kritika életünkben betöltött szerepéről elmondja véleményét. Az már csak hab a lecsón, hogy az emberi és kisállati nézőpont virtuóz váltogatásával a Die Hard-filmeket megszégyenítő izgalmú cselekményt tesz az asztalra, de Brad Bird már csak ilyen: szerelmes a filmbe. A L’ecsó bővelkedik show-elemekben, de nincsen „elshow-zva”, hiszen ezer finom fűszerrel ügyel arra, hogy minden ízlésnek megfeleljen. Nyárvégi mozitúra Ha meleg van, azért, ha hűvösebb, azért: a mozinak mindig ideje van. Az óriási kínálatból azokat próbáltuk meg kiválasztani, amelyek – tippünk alapján – „bejöhetnek” a szórakozni vágyó nézőnekimages/   A Lathatatlan (bemutato: augusztus 23.) egy sved film amerikai remake-je. A rendezo, David S. Goyer olyan forgatokonyvekkel bizonyitott, mint A hollo, a Dark City, a Mindorokke Batman, a Penge-trilogia; a producerek nevehez pedig tobbek kozott A hatodik erzek kotheto. Nem veletlen tehat, hogy ez a tortenet is a termeszetfolotti vilagaban jatszodik. A fohost, a kozepiskolas Nicket egy este megtamadjak, mert azt hiszik, o dobta fel bolti lopas miatt egy osztalytarsat a rendorsegnel. A fiu elet es halal kozott lebegve nezi vegig, ahogyan edesanyja es a rendorok remenytelenul keresik. Csak akkor van eselye a tulelesre, ha felderiti halalanak korulmenyeit. A fobb szerepekben az Oscar-dijas .szuletett feleseg, Marcia Gay Harden, valamint a Lost, Smallville es a Nancy ul a fuben sorozatokbol ismert Jason Chadwick lathato.   Tracy Turnblad, a tancoslabu, tulsulyos baltimore-i tinedzser visszater a vaszonra, hogy a Corny Collins Show kozonsege utan a mozilatogatokat is meghoditsa. A Hajlakk (bemutato: augusztus 30.) a 19 evvel ezelotti azonos cimu film (Hairspray) feldolgozasa, am akik akkor lattak, nezzek meg ujra, mert a sztoriban van azert nehany valtozas. A tortenet foszerepet az eddig ismeretlen Nikky Blonsky jatssza, apjat Christopher Walken, anyjat John Travolta alakitja. A stablistan szerepel a zenei karriert a Chicago Morton mamaja ota szineszire cserelo Queen Latifah es Michelle Pfeiffer mint a gonosz tevecsatorna-igazgato, de a nyito kepsorokban feltunik az 1988-as eredeti rendezoje, John Waters is. Viccesebb, mint a Producerek, jobb a zeneje, mint a Dreamgirlsnek, nem veszi magat tul komolyan, mint a Chicago . egyszoval idealis kikapcsolodas.   2002-ben mutattak be a 28 nappal kesobb cimu angol horrort, amelynek fohose a balesetet koveto komabol felebredve csupan ket normalis embert talal Londonban, akik a metropolis virus altal orultte tett lakoi elol menekulnek. A 28 hettel kesobb tortenete innen indul. Az USA hadserege megfekezte a korokozot, a brit fovarosban kezdodhet az ujjaepites. Egy apa is visszakoltozik gyerekeivel, a romok alatt pedig megtalaljak az anyat. A no azonban magaban hordozza a virust?c A film izgalmas, fantasztikus elemeket is tartalmaz, es nem hianyzik belole a politikai-tarsadalmi elgondolkodtatas sem. A forgatas tobbnyire Londonban zajlott, am a Wembleystadion felujitasa miatt nehany jelenetet a cardiffi arenaban kellett felvenni Juan Carlos Fresnadillo rendezo-forgatokonyvironak, akit az Intacto cimu spanyol thrillerrel ismerhettunk meg. A 28 hettel kesobb foszereploje a Trainspotting Begbie-je, Robert Carlyle. A szerencsesek a gyori Mediawave-en tavasszal mar lathattak azOfelsege pincere voltam (bemutato: szeptember 6.) cimu Jir.i Menzel-filmet. Ahol azonban nincs Hrabal nevre hallgato mozi, csak most ismerhetik meg Jan Dite eletet, aki egesz eleteben a penz es a nok utan futott. Bar joval a masodik vilaghaboru utan indul a tortenet, a fo cselekmeny a naci idok alatt jatszodik. Dite megismerkedik egy nemet lannyal, akit felesegul vesz, es ezaltal megnyilik az ut a hon ahitott ervenyesules elott. Aztan persze nagy arat kell fizetnie erte. A regeny 1971-ben szamizdatban jelent meg eloszor, es Menzelt tobben, koztuk maga az iro is, kapacitaltak a megfilmesitesre. Azzal utasitott vissza mindenkit, hogy nem lehet egyetlen Hrabal-specialista. Pedig ha tenyleg o ert hozza a legjobban? A Sophie Scholl-lal nevet szerzo Julia Jentsch mellett ismeros cseh szineszek, Oldrich Kaiser,Martin Huba,Marian Labuda, illetve a filmrendezo, Szabo Istvan kapnak jelentos szerepet.   Papp Tímea
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Az egészségértés fejlesztését interdiszciplináris módon lehet és kell megközelíteni. A megoldás kialakításából nem vonhatja ki magát az egészségügy és az orvostársadalom sem.

Az évek óta egyre növekvő számú incidens és a biztonságtudatosság vélelmezett erősödése miatt azt hihetnénk, hogy a helyzet jelszó fronton évről évre javul. Holott sajnos mi sem áll távolabb a valóságtól.