Biztos, hogy minden háziorvos betegei között akad egy Anna, egy Béla és egy Csaba.

A szimpatikus idegrendszernek fontos szerepe van a hipertónia, a diabétesz mellitus, a metabolikus szindróma, a szívelégtelenség és a veseelégtelenség patogenezisében is. A legújabb szemlélet szerint a hipertónia egy szindróma, ami magában foglalja a vérnyomás emelkedését, az egyénre szabott kardiovaszkuláris rizikót és a célszervkárosodásokat. Egy 2000-ben publikált adat szerint a világon összesen kb. 972 millió magasvérnyomásos beteg volt, és ez a szám 2025-re 1,56 milliárd lesz, ami a világ felnőtt lakosságának kb. 29%-át érinti. Patogenezise nagyon összetett, de a fokozott szimpatikus aktivitás ennek az egyik legfontosabb része.

Miért okozhat íz- és szaglásvesztést a COVID-19 megbetegedés? – erről is szó lesz a Semmelweis Egészség Napok május 27-ei, utolsó állomásán.

A növekedési hormon túlzott mértékű termelése során kialakuló akromegália ritka betegség, becslések szerint hazánkban 1250 beteg lehet.

Országszerte csecsemő-újraélesztés és kisgyermek-elsősegély tanfolyamokat szervez a Koraszülöttekért Országos Egyesület.

Az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) teljes népességre vetített előfordulása 2−4%-ra tehető. Típusos klinikai tünete a hangos, légzésszünetekkel megszakított horkolás, ami fokozott nappali aluszékonysággal jár. 

Drasztikusan növelheti a betegségek kockázatát az elhízás egy hosszú távú, nagy létszámú brit tanulmány szerint.

Fáradtság, fejfájás, ingerlékenység, koncentrációs zavar, izzadás – a tünetek hátterében éjszakai légzéskimaradás is állhat.

Magyarországon minden második ember horkol, de egyes kutatások szerint ez az arány a hatvan százalékot is meghaladhatja.

Ma már mindenki számára nyilvánvaló, hogy – 21 évvel a hazai egészségügyi törvény megszületését követően – minden jó szándék ellenére sem működnek a gyakorlatban azok a jogintézmények, lehetőségek, amelyek a betegek és családjaik életvégi döntéseit volnának hivatottak elrendezni.