Kétrészes cikksorozatunk első részében az optimálistól elmaradó D-vitamin-ellátottság incidenciáját és leggyakoribb okait, második részében a D-vitamin-hiány következményeit és a megelőzés lehetőségeit tekintjük át.

A COVID-19 járvány 2021. január 1-jéig globálisan több, mint 84 millió ember megbetegedését okozta. A betegség összmortalitása 2,17%-os volt az új év első napján. (worldometer, 2021) Bár vannak feltételezhetően prediktív tényezők a betegség lefolyását illetően, nagy variabilitást mutat, hogy milyen súlyosságú a különböző egyének esetében.

Nem jelentkeztek autista vonások azoknál az egereknél, amelyeknek az anyja D-vitamin pótlást kapott a vemhesség alatt.

Csontritkulás, rák, cukorbetegség, autoimmun kórképek vagy akár a szív- és érrendszeri problémák. Ami közös bennük: kapcsolatuk a D-vitaminhiánnyal. Az ezredforduló óta kutatócsoportok garmadája számos kórkép kockázati tényezőjeként írta le az alacsony D-vitamin-szintet.

Bár a 25(OH)D-meghatározás megfelelő stratégia lehet a beavatkozásra szoruló esetek azonosítására, a jelenlegi adatok alapján nem javasolható a felnőttek és gyermekek rutinszerű szűrése.

A klinikai gyakorlatban 25 és 50% közé tehető azon betegek aránya, akiknek D-vitamin-ellátottsága nem kielégítő.

A D-vitamin-pótlás immunológiai hátterű betegségeket befolyásoló szerepe intenzív kutatás tárgya. Van-e elegendő bizonyíték, hogy a vitamint kiegészítő kezelésként gyulladásos bélbetegségben is alkalmazzuk? Egy szisztematikus összefoglaló áttekinti az ide vágó szakirodalmat.

Cikkünk a gyulladásos bélbetegség megjelenése és az érintettek lakóhelyének földrajzi elhelyezkedése közötti összefüggést vizsgálja a beteg életének különböző időpontjait is figyelembe véve.

A jelenlegi ajánlás szerint minden gyermeknek napi 400 NE D-vitaminra van szüksége, ez azonban sok gyermeknek nem elegendő.

A British Medical Journal (BMJ); a Lancet; a Journal of the American Medical Association (JAMA) és a New England Journal of Medicine (NEJM).