A hipertónia és a diabétesz együttes előfordulási aránya igen magas, ugyanis mindkét megbetegedés szerepet játszik a másik kialakulásának a patomechanizmusában.

A végstádiumú szívelégtelenségben szenvedők kezelésében látványos előrelépést hozhat a xenotranszplantációhoz köthető várakozások sikeressége, de a beültethető mechanikus keringéstámogató eszközök is alapjaiban változtathatják meg a jelenlegi transzplantációs indikációs kritériumokat.

A szimpatikus idegrendszernek fontos szerepe van a hipertónia, a diabétesz mellitus, a metabolikus szindróma, a szívelégtelenség és a veseelégtelenség patogenezisében is. A legújabb szemlélet szerint a hipertónia egy szindróma, ami magában foglalja a vérnyomás emelkedését, az egyénre szabott kardiovaszkuláris rizikót és a célszervkárosodásokat. Egy 2000-ben publikált adat szerint a világon összesen kb. 972 millió magasvérnyomásos beteg volt, és ez a szám 2025-re 1,56 milliárd lesz, ami a világ felnőtt lakosságának kb. 29%-át érinti. Patogenezise nagyon összetett, de a fokozott szimpatikus aktivitás ennek az egyik legfontosabb része.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség(COPD) a tüdő kis légutainak krónikus gyulladásos betegsége, amely köhögéssel, váladékképződéssel, nehézlégzéssel és gyakori légúti megbetegedéssel jár. A légúti obstrukció fennállásának diagnózisa a FEV1/FVC<0,7 hányadoson, míg az obstrukció súlyossága a referencia FEV1-értéktől való eltérésen alapul.

Az OTSZ Online szerint a jelentősebb depressziós zavart mutató egyénekben sokkal valószínűbb az inzulin-rezisztencia fennállása, mint azokban, akik nem szenvednek depresszióban.

A pajzsmirigy betegségei a lakosság 6−8%-át érintik, így joggal mondhatjuk, hogy népbetegségről van szó. Ennek köszönhetően naponta találkozhatunk ezekkel a betegségekkel a klinikai tevékenységünk során.

Az Amerikai Szív Társaság (AHA) ómega-3 zsírsavas gyógyszerek adását javasolja emelkedett triglicerid-szint esetén, közli a PharmaOnline.

A génekben is nyomot hagy a szegénység az amerikai Északnyugati Egyetem kutatása szerint.

Egy nemrégiben publikált kutatás eredményeiről Várkonyi Tamást, az SZTE I. sz. Belgyógyászati Klinikája diabetológusát kérdezte a Magyar Hírlap.

Maradnak velünk a papír vények; jövőre is kötelező lesz felírási igazolást adni az e-receptekhez – erősítette meg kiadónk Gyógykomm konferenciáján az állami kórházfenntartó e-health gyógyszerész szakértője.