Az elmúlt évtizedekben jelentősen megszaporodott az allergiás megbetegedések incidenciája. Számos káros pre-és postnatalis tényező az első ezer napban diszbiózishoz vezet.

A mindennapi gyakorlatban nem ritka, hogy az epilepsziás betegnél egyidejűleg súlyos társbetegségek állnak fenn. Az összefoglalóban szeretném bemutatni, milyen szempontokat szükséges a szokásosokon kívül mérlegelni az antikonvulzív terápia választásánál, vagy a már jól beállított betegünknél szükség lehet a terápia újragondolására. Két beteg példáján mutatom be a felmerülő lehetőségeket: egy multimorbid, pitvarfibrilláló és egy glioblastomás betegnél. A gyógyszeres interakciók mellett a tumor jellegzetessége is befolyásolja a kezelést.

A súlyos társbetegségekkel küzdő epilepsziás betegeknél különösen fontos az egyénre szabott terápia.

A Chicago székhelyű University of Illinois egyik fájdalommal és fejfájással foglalkozó neurobiológusának közleménye szerint a migrén egyik lehetséges kiváltó oka a neuronok tubulinjainak deacetilálódása.

A Medúzavírus azt is demonstrálja, hogy már az „őslevesben” is jelen lévő rokonainak köszönhető a komplex élet, közli az OTSZ Online.

A nem-kódoló DNS vizsgálata segít a gyógyszer-rezisztens prosztatadaganatok kialakulásának pontosabb megértésében.

Az újonnan törzskönyvezett myelomaellenes gyógyszerek bevezetése új reményt a betegeknek, írja a PharmaOnline.

A környezeti hatások már az intrauterin életben is epigenetikai változásokat okozhatnak, és allergiás tüneteket válthatnak ki – írja a PharmaOnline.

A glioblasztóma a leggyakoribb rosszindulatú primer agydaganat, a koponyaűrön belül elhelyezkedő daganatok hozzávetőlegesen 15%-át képezi. A kezelésben történt előrelépések ellenére a glioblasztóma prognózisa továbbra is rossz.