A változókorra jellemző testösszetétel-változás és hízás kedvezőtlen anyagcserehatásokkal jár, ami a kardiovaszkuláris kockázatot is növeli. Az időben megkezdett életmód- és szükség esetén gyógyszeres terápia a tünetek kezelésén túl a hosszú távú kockázatok csökkentéséhez is elengedhetetlen.

A primér endoszkópos testsúlycsökkentő eljárások közül a legelterjedtebbek a gyomor befogadóképességét csökkentő beavatkozások, mint a gyomorballonok és az endoszkópos gyomorszűkítés.

A kezdetben glükózcsökkentő tulajdonságaik miatt kifejlesztett nátrium-glükóz kotranszporter 2 (SGLT2) inhibitorok (SGLT2i) a gyógyszeres terápia sikertörténetévé váltak, amelyek szív- és érrendszeri jótékony hatásai messze túlmutatnak a vércukorszint szabályozáson.

Bár a probléma minden esetben összetett, a legújabb kutatások szerint a háttérben ADHD is állhat, amelyre ma már számos gyógymód létezik.

A polgáraival törődő, szolidáris államra lenne szükség, amely nem büntetésekkel akarja kikényszeríteni a szerinte megfelelő viselkedést, hanem az emberek jólléte érdekében nagyobb szerepet vállal.

Az Európai Kardiológustársaság 2023-as kongresszusán, Amszterdamban mutatták be az akut koronária szindróma kezeléséről szóló legújabb ajánlást, amely egyidejűleg a European Heart Journalben teljes terjedelmében megjelent.

A 29. Debreceni Kardiológiai Napokon mintegy ötszáz kardiológus, nefrológus, diabetológus és háziorvos vesz részt.

Becslések szerint mintegy másfélmillió, a vesebetegség szempontjából veszélyeztetett ember élhet Magyarországon, pontos számuk azonban nem ismert, hiszen mire a krónikus vesebetegség tüneteket okoz, a kór már előrehaladott stádiumban van.

A Nature Neuroscience folyóiratban jelent meg a Trinity College Dublin kutatóinak cikke, amelyben a hosszú Covid szindróma során gyakran tapasztalt “agyköd” okát tárták fel.

Március 4. az Elhízás elleni világnap. A Medical Tribune cikkét a gyógyszeres testsúlycsökkentés lehetőségeiről a PharmaOnline közölte.