Napjainkban, amikor a koronavírus-pandémia újabb és újabb hullámaival találkozunk, a légszennyezettség számos régióban nő, és a légúti allergének az emberek jelentős részének okoznak allergiás tüneteket, egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a hatékonyan működő légtisztító rendszerek.
A Scripps Research Institute kutatói megfejtették, mi magyarázza az influenza ellenes oltás alacsony hatékonyságát, írja a PLOS Pathogens tanulmánya alapján a PharmaOnline.
A 2009-es influenza-pandémia során alkalmazott egyik oltás szövődményeképp az észak-európai országokban megnövekedett a narkolepszia előfordulása, Kínából ugyanezt jelentették influenza-fertőzések kapcsán.
Egyedi számítógépes modellt dolgoztak ki a tel-avivi egyetem kutatói amerikai kollégáikkal arra, hogy miként jött létre a H1N1-vírus világjárványt kiváltott törzse - tette közzé a ScienceDaily című ismeretterjesztő portál.
A British Medical Journal (BMJ); a Lancet; a Journal of the American Medical Association (JAMA) és a New England Journal of Medicine (NEJM) aktuális számainak tartalmából ajánljuk.
Jelentős és valós veszélyt jelent az újinfluenza- világjárvány, és ezt komolyan kell venni - jelentette ki Jakab Zsuzsanna, az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) igazgatója egy budapesti konferencián.
Madárinfluenza-járványtól tartanak Indiában azt követően, hogy az ország keleti részén, a Kalkutta közelében fekvő Morgram faluban húszezer baromfi hullott el a múlt héten.
Megtalálták az influenzavírus emberek közötti terjedését befolyásoló faktort, azt a sejtfelszíni molekulát, amely meghatározza a vírus behatolási képességét a felső légúti nyálkahártyák sejtjeibe. Cambridge-i kutatók január 6-án tették közzé, hogy milyen változásokon kell átmennie a H5N1 madárinfluenza- vírusnak ahhoz, hogy emberi járványt okozzon. Az eddigi néhány száz fertőzött ellenére az emberek közötti átvitel ma még behatárolt: a járványhoz az orr és a torok nyálkahártyáját kellene megfertőznie a vírusnak (ez után már cseppfertőzéssel terjesztenénk a kórokozót) a légutak mélyebben fekvő sejtjei helyett. A vírus kötőfehérjéje – a törzsenként változó hemagglutinin – segítségével a sejtfelszíni cukormolekulákhoz (glikánokhoz) kapcsolódva juthat a sejtekbe. A proteinglikán kötődések vizsgálatából kiderült: a kapcsolódás kémiailag azonos, de a glikánok formája különböző. A légúti sejtek glikánjainak két fő változata a rövid, tölcsér alakú, valamint a hosszú esernyőszerű. Míg a humán vírusok hemagglutininjei a felső légutak hosszú glikánjaihoz kapcsolódnak, a H5N1 vírusoké elsősorban az alsó légutak tölcsér alakú glikánjaihoz kötődnek. Ezek szerint ahhoz, hogy a H5N1 emberi járványt okozzon, úgy kell adaptálódnia, hogy illeszkedjen a felső légutak esernyő alakú glikánjaihoz. Az új ismeretek birtokában stratégiákat dolgozhatunk ki a mutációk követésére és új terápiás célpontokat tűzhetünk ki, alaposabban megismerhetjük a glikánokat és változataikat – állapítják meg következtetéseikben a kutatók.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?