A Lendület Géntechnológiai Kutatócsoport profágokkal kapcsolatos kutatómunkája közelebb vihet a bakteriális fertőzések legyőzéséhez.

A Qubit szerint az MI a DNS bázissorrendje alapján hamarosan megjósolhatja, mennyire erősen fejeződnek majd ki a gének.

Meghalt pénteken Sydney Brenner, a 20. század tudományának egyik óriása, a 2002. évi orvosi Nobel-díj kitüntetettje.

Világszerte leállítanák a genetikai módosítást a tudósok, amíg nem születnek irányelvek arról, miként használható a génszerkesztés, írja a BAMA.

Egyre mélyebben megismerjük a génszerkesztő eszközként is használt CRISPR/Cas rendszerek működését és felhasználhatóságát: a Nature Microbiology tanulmánya arról számol be, hogy a gazdasejt endonukleázai is részt vesznek a baktériumok immunrendszerének érésében, míg az eLife közleménye a génszabályozó régiók részletes megismerésének lehetőségét demonstrálja.

A neandervölgyi ember és a Homo sapiens egymással is szaporodott, azonban eddig nem tudtuk, hogy neandervölgyi őseinktől örökölt génjeink aktívak-e ma is. A Cell című szaklap tanulmánya bemutatja az első eredményeket azzal kapcsolatban, hogy milyen hatásuk van ezeknek a géneknek.

Az eddig ismeretlen funkciójú, ezért szemét DNS-nek tartott genetikai anyag jelentős részét ugráló gének, más néven transzpozonok teszik ki. A helyüket változtató genetikai elemek szerepével kapcsolatban napjainkban számos kutatás folyik, és elképzelhető, hogy nekik köszönhetjük az egyéniségünket, mások az öregedés folyamatáért teszik őket felelőssé.

Svájci és brit kutatók a genetikai szabályozás szerepét vizsgálják a betegségek kialakulásában ikrek bevonásával – közölte a Science Daily című ismeretterjesztő portál.

Elsőként demonstrálták amerikai kutatók, hogy a gének működését szabályozó anyagokat a kereskedelmi forgalomban lévő testápolókkal bőrön át is be lehet juttatni a sejtekbe. 

A Nature Medicine cikke szerint a krónikus fájdalom csökkentése többek között a hiszton-deacetiláz enzim gátlása révén, epigenetikus módszerekkel is elképzelhető.