Az epileptológiai-genetikai felfedezések hatása széles körű – a szindrómák pontos diagnózisától és osztályozásától kezdve új gyógyszercélpontok felfedezéséig és ezen keresztül a betegségre irányuló terápiás stratégiák kifejlesztéséig.

Az Egyesült Arab Emírségekben működő University of Sharjah kutatói a Scientific Reports hasábjain közölték felfedezésüket, miszerint a sárga akác vagy szirisz (Albizia lebbeck) leveleinek kivonata képes lehet megakadályozni az emlőrák metasztázisát.

A Nature közölte a Stanford University School of Medicine kutatóinak cikkét, amelyben a kutatók az Alzheimer-kór kialakulásának egy új tényezőjére hívták fel a figyelmet.

A Brigham and Women's Hospital kutatói a Nature Communications folyóirat hasábjain számoltak be új felfedezésükről, miszerint egy olyan biomarkerre bukkantak, amely segíthet az Alzheimer-kór preszimptomatikus diagnózisában.

A Cell Reports folyóiratban megjelent cikkükben a University of Barcelona kutatói egy olyan fehérjét írtak le, amely a hosszú, egészséges öregedés egyik fontos biomarkere lehet.

Egy új eljárással, hidrogélen nevelt egér tüdőszövetből növesztett erek segítségével tanulmányozzák az angiogenezis folyamatát, amely a cisztás fibrózis esetében nem megfelelően zajlik le.

A University of Illinois Chicago kutatói az Engineering folyóirat hasábjain számoltak be arról, hogy vizsgálataik szerint a Wnt/β-katenin szignalizációs útvonal negatív regulátora, az Axin1 fontos szerepet játszik a gyulladásos bélbetegségek (IBD-k) kialakulásában.

Kutatók a Nature Genetics folyóiratban számoltak be egy vizsgálat eredményeiről, amelyben arra keresték a választ, mi okozhatja a nehezen diagnosztizálható immunoglobulin-A nefropátiát.

A klinikai vizsgálati adatok azt mutatják, hogy az Eli Lilly gyógyszere jelentős hatással volt az Alzheimer-kór előrehaladására, írja a Magyar Hírlap.

A Semmelweis Egyetem kutatói új összefüggéseket tártak fel a boldogsághormonként ismert szerotinin szintje és a bevitt táplálék között.