Magyarországon népbetegség az ínysorvadás, ami a fogak elvesztéséhez vezet. A szakemberek szerint azonban ez a betegség gyógyítható, és helyes szájápolással, jobb táplálkozással, valamint a fogorvos rendszeres felkeresésével akár életünk végéig megtarthatjuk a fogainkat.

A fogínybetegségekben szenvedőknél, mind dohányosoknál, mind nemdohányzóknál, magasabb a daganatos betegségek kockázata - állítják angol kutatók.

A fogászati turizmus valószínűleg még hosszú ideig része lesz a szakmának Magyarországon – véli prof. dr. Gera István egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Fogorvos-tudományi Karának dékánja. Szerinte, figyelembe véve az ország lakosságának szájegészségi állapotát, a szükségletekhez képest kevés, a jelenlegi igényekhez képest azonban több helyen túl sok a fogorvos. Októberben egy debreceni fogászati tudományos ülésen hangzott el az adat, hogy évente átlagosan 40 kiló cukrot, viszont csak egy fogkefét, valamint két és fél tubus fogkrémet fogyasztunk, illetve használunk el személyenként. Ennél azonban egy fogorvos nyilván holisztikusabban szemléli a pácienseit. Mi mindent állapíthatnak meg arról az emberről, akinek a szájába néznek? – Két dologról kapunk információt. Egyrészt, hogy eddig jó vagy rossz fogorvosa volt, másrészt, hogy ő maga mennyire intelligens. Lehet egy villanyszerelőnek is tökéletes test- és szájhigiénéje, és lehet egy professzornak is elhanyagolt. Fogalmazhatnék úgy, hogy a száj is a lélek tükre, hiszen már mindenki 15 éve hallhatja a hirdetésekben, hogy mosson fogat, ilyen fogkefét és olyan szájvizet használjon. Ha valaki érdekelt az egészséges(ebb) életmódban, keres egy másik vagy harmadik fogorvost, ha elégedetlen az elsővel. Persze a száj állapota nem csak a beteg lelkének tükre és a fogorvosok bizonyítványaimages/ ¦ images/hanem az országé is? – Igen. Említette a holisztikus szemléletet, nos, a ma praktizáló fogorvosok zöme sajnos egyáltalán nem ilyen. Inkább koncentrál a fogakban a lyukakra, mintsem azzal törődik, hogy a betegnek milyen a harapása, van-e fogköve. A szájmiliő magatartási tükör. Ha nincs időm megváltoztatni a beteg rossz szokásait, szinte semmit nem érek el. Magyarországon ma például csupán ötszázaléknyian tudják, mi a fogselyem, és csupán háromszázaléknyian használják – néha. A vizsgálatot néhány éve a WHO végezte 20 európai országban; a szupermarketek előtt álltak a kérdezőbiztosok, s a megkérdezettek leggyakrabban óvszerként ismerték fel a fogselymet. Visszatérve a szokásokra: minél tanultabb valaki, annál nehezebb megváltoztatni a beidegződéseit. És tudja, kit lehet a legnehezebben átállítani? Az orvoskollégát. Az orvosok a legrosszabb betegek.