Németországban 2002–2003 között mintegy 3 milliárd euró hiányt halmozott fel a kötelező egészségbiztosítás, ezért elkerülhetetlen volt az egészségügy reformja. Az első változások jövő januártól esedékesek, ám a tervezetet az orvosok, kórházak, a magán- és kötelező egészségbiztosítók egyaránt bírálják.A kötelező betegbiztosítás modernizációs törvénye 2004 januárjában lépett hatályba; az egyik fő cél a társadalombiztosítási járulékok csökkentése volt. Ezt követően a pártok különböző koncepciókat dolgoztak ki egy új, fenntartható finanszírozási rendszer kialakításáról, 2006 végéig azonban nem született megállapodás. Idén október 5-ére készült el a jelenlegi kormánykoalíció – CDU/CSU és SPD – által kidolgozott, de továbbra is sokak által vitatott reformtervezet. A koalíciós tervezet Az egyik legjelentősebb finanszírozási változtatás, hogy a munkaadók és munkavállalók részarányosan fizetendő, minden betegpénztár esetében egyenlő mértékű járulékát nem közvetlenül a betegpénztárak kapnák. A befizetések 2009-től érkeznének az Egészségügyi Alaphoz. Szintén 2009-től várható a betegségstruktúra alapú kockázatkiegyenlítés rendszerének bevezetése, amely a tervezetben 50–80 betegséget érint. A jogalkotók elképzelései szerint, ha a pénztárak kiadásai meghaladnák a járulékból származó bevételeiket, kiegészítő járulékot szedhetnének tagjaiktól, ám ez esetben automatikusan fel kellene ajánlaniuk nekik a pénztárváltás lehetőségét. A kiegészítés mértéke nem haladhatná meg a járulékköteles jövedelem 1 százalékát. A tervezet lehetőséget ad arra is, hogy a pénztár – keresetvizsgálat nélkül – a járulékköteles jövedelemhatárhoz kötött kiegészítő díj helyett fix vagy százalékos, legfeljebb havi nyolceurónyi hozzájárulást szedjen tagjaitól. A kiegészítő díjat a szociális segélyre jogosultak vagy az alapbiztosításban részesülők esetében az állam fizetné meg a pénztárak számára. A munkanélküli-segélyből élőket arra köteleznék, hogy olyan pénztárhoz jelentkezzenek át, ahol nem vetnek ki kiegészítő járulékot. Megállapodás született arról is, hogy 2008-tól növelik az egészségügyi rendszer adókból történő részleges finanszírozását. Ez a változtatás az első évben mintegy 1,5 milliárd, 2009-ben 3 milliárd euró forrásnövekedést eredményezhet a betegbiztosítók körében. Versenyre fel! A törvény hatálybalépése után a szolidaritás elve továbbra sem sérül, azonban a pénztárak és a szolgáltatók közötti verseny fokozása érdekében a kötelező betegbiztosítás a jövőben nagyobb választási és döntési szabadságot kínálna tagjainak. A biztosítottak többféle, az orvos által ajánlott kezelési módszer, betegpénztár és biztosítási tarifa közül választhatnának. A pénztárak díjszabásai függhetnek az ellátási programokban való részvételtől (pl. integrált ellátás) vagy a biztosítási szerződés formájától (pl. meghatározott önrész vállalása). Az ellátók a jövőben a jó minőség és a megfizethető árak révén versenyeznének egymással a betegpénztárak szerződéseiért, ami nemcsak az orvosokra és kórházakra, hanem a gyógyszerek és orvosi segédeszközök ellátására is kiterjed. Ahol szükséges, bővítenék a szolgáltatások körét, így például a védőoltásoknál, illetve a kötelező biztosítási szolgáltatássá váló, gyermekescsaládok részére ajánlott prevenciós és rehabilitációs anya–apa–gyermek-kúra esetében.A reform hangsúlyosan kezeli az idős, haldokló betegek ellátásának javítását, az otthonápolás és rehabilitáció területeit. Jelenleg ugyanis számos esetben a biztosító dönt bizonyos szolgáltatások finanszírozásáról. (A törvény csak azt mondja ki, hogy a biztosítottaknak joguk van orvosi, fogorvosi, pszichoterápiás kezelésre, gyógyszerekkel, kötszerekkel, gyógyászati segédeszközökkel való ellátásra, otthonápolásra, kórházi ápolásra, valamint rehabilitációs és egyéb szolgáltatások igénybevételére, és a nyújtott szolgáltatásoknak minden esetben elégségesnek, célszerűnek és gazdaságosnak kell lenniük, valamint azok a szükségesnél nem lehetnek nagyobb mértékűek.) Pont helyett euróban számolnának el 2009. január elseje után az ambuláns ellátásban dolgozó szerződéses orvosok körében az eddigi pontrendszer helyett új, euróban kalkulált díjszabályzat lépne érvénybe, ezáltal az orvosok számára átláthatóbbá válna tevékenységük finanszírozása. A törvénytervezet könnyítéseket tartalmaz a kórházban nyújtható ambuláns ellátások engedélyezésére is. 2007. január 1-jétől a kórházak a kötelező egészségbiztosítás pénzügyi stabilizálása érdekében fekvőbeteg-területen nyújtott szolgáltatásaik utáni kiadásaik 1 százalékának befizetésével – ezt szanálási hozzájárulásnak nevezik – kell, hogy tehermentesítsék a betegpénztárakat. Ez a rendelkezés az új átalánydíjas finanszírozási rendszerre való teljes átállás kezdetéig érvényes. A magán-betegbiztosítás területén is fokozódó verseny várható. Itt jelenleg az ekvivalenciaelvet alkalmazzák. A biztosítási járulékot az egyéni kockázati tényezőkkel (életkor belépéskor, nem, kórtörténet) ekvivalens módon és az önrésznek megfelelően határozzák meg. A biztosító a költségtérítés elve szerint nyújtja az ellátásokat, úgy, hogy a biztosított előzetesen kifizeti a költségeket. A járulékok mértékét a kockázatokkal arányosan határozzák meg. A jövőben az egyéni betegségkockázattól függetlenül köthető majd magánbiztosítás. Ehhez belépési kortól és nemtől függő alaptarifa (ami nem haladhatja meg a kötelező betegbiztosítás rendszerében fizetendő legmagasabb járulékot, és esetleges rászorultság esetén csökkenthető) bevezetését tervezik. A magán-betegpénztárak alaptarifáját olyan munkanélküliek számára vezetnék be, akik korábban magánbiztosítással rendelkeztek vagy vállalkozóként nem voltak biztosítva. Az elképzelések szerint az alapdíj nem lehetne magasabb a kötelező betegbiztosítás legmagasabb összegénél, azaz 500 eurónál. Amennyiben egy munkanélküli nem tudná ezt az összeget fedezni, mert azzal megélhetése kerülne veszélybe, a térítendő díjat csökkentenék. Könnyebbé válna a betegpénztárak közötti váltás is. Habár a magán-betegbiztosításon belül megvan a jogi lehetőség a biztosítóváltásra, a pénztárakhoz kötött, időskorra vonatkozó előtakarékosság (Altersrückstellung) – amelynek célja az egyre növekvő járulékterhek csökkentése – ezt nem tette lehetővé. A célkitűzések között szerepel, hogy senki se maradjon biztosítási védelem nélkül, és azoknak, akik azt elvesztették, felkínálják a visszatérés lehetőségét. Azokat, akik jelenleg nem rendelkeznek biztosítással, korábbi biztosítójuk (ez vonatkozik mind a magán-, mind a kötelező biztosítókra) köteles tagként felvenni. Akik korábban nem rendelkeztek biztosítással, azokat a jövedelmi szintjük szerint kötelező vagy magánbiztosítóhoz sorolnák be. Bírálat A tervezetet az orvosok, kórházak, a magán- és kötelező egészségbiztosítók egyaránt bírálták. A magánbiztosítók alkotmányellenesnek minősítik például a pénztárakhoz kötött időskorra vonatkozó előtakarékosság módosítását, valamint tartanak a magánbetegbiztosítási járulék jelentős mértékű növekedésétől. A baloldali pártok szerint a lakossági terhek növekedéséből származó haszon nem a betegellátás színvonalát emeli, kizárólag a pénztáraknál jelentkezik. A pénztárszövetségek főként a jogszabályban meghatározott kiegészítő járulékkulcs mértéke miatt fogalmaznak meg bírálatot. Az orvosok szerint továbbra is fennmarad a gyógyítást nehezítő bürokratikus rendszer. A díjazás még átláthatatlanabb lesz, a szolgáltatások árának csökkenése várható. A keletnémet terület pénztári orvosainak egyesülete nyílt levélben hívta fel a figyelmet az ellátás keleti területekre jellemző rosszabbodására, a növekvő orvos- és nővérhiányra, a növekvő várakozási időkre. Október 17-én Nürnbergben több ezer háziorvos demonstrált a háziorvosi ellátást fenyegető veszélyek miatt. A kialakult helyzetben a kormány nem tartja kizártnak az esetleges módosításokat sem.