hirdetés
hirdetés
Keresés
Rendezés:
Találatok száma: 8
#1
Medical Online >> Rovatok >> informatika
2018-06-19

Az MI, valamint az emberekkel együttműködő robotok egymásra találása fémjelezte a CeBIT-et. A GyártásTrend beszámolója.

#2
Medical Online >> Rovatok >> informatika
2017-03-17

Kiemelt kormányzati figyelem irányul a jövő hétfőn Hannoverben kezdődő CeBIT digitális szakkiállításra.

#3
Medical Tribune VI. évf.6. szám
Medical Online
2008-03-01
A márciusi hannoveri CeBIT-en két hatalmas pavilon foglalkozott a „public sector” – és ezen belül a gyógyítás, illetve az egészségmegőrzés – elektronikus technológiáival. A két fő irány: a betegek életének, valamint az orvosok munkájának megkönnyítése – ezekre találnak olykor mókásnak tűnő, de műszaki szempontból mindig látványos megoldásokat. Ahogyan az egész vásáron, az egészségüggyel foglalkozó zónákban is a lokalizációs, azaz helymeghatározáson alapuló készülékek és szolgáltatások vonzották a legtöbb érdeklődőt. A Bornemann cég mobil helymeghatározó eszköze, a Rescue Dobber a navigációs készülékekhez hasonlóan a GPS technológiára épül: a segélyhívó gombjának megnyomásával eljuttatja a vészhívást a hívó pontos helyzetével együtt a hívott félnek. Az eszköznek van „területjelző” funkciója is: amint a jeladó viselője átlépi egy kiválasztott terület határát, a Rescue Dobber riasztójelzést küld a segélyhívó központba, illetve a beállított hívószám(ok)ra. Emellett az összes mozgásadatot eltárolja a memóriájában, így bármikor térkép formájában, grafikusan vissza lehet keresni az adott személy mozgását. A súlyos, rohammal járó betegségek, illetve demencia esetén adhat esélyt a készülék segítségre szoruló személyek gyors megtalálására, illetve eltévedésük megelőzésére.   A vásáron folyamatosan reflektorfénybe állították a „viselhető”, illetve a   gondolattal vezérelhető egészségügyi informatikai újdonságokat. Az osztrák Guger Technologies az „agykontroll” technológia egyik globális úttörője: jelenleg az egyszerű számítógépes utasítások gondolatvezérelt bevitelénél tartanak, de ez a megoldás már csak egylépésnyire van például az aggyal működtethető protézisek világától. Hasonlót egyébként a magyar Pannon mobiltársaságot tulajdonló Telenor standján is láthatott a közönség: a fejpántos érzékelővel felszerelt önkéntesek sajátos játékot játszhattak, amelyben a pályán lévő golyót kizárólag gondolataik segítségével irányították.   Szemmozgással vezérelhető a Tobii Technology nevű svéd vállalkozás terméke. A cég standján a látogatók is kipróbálhatták a technológiát: a speciális monitor beépített kamerája érzékelte a szem mozgását, az utasításokat pislogással, illetve a szemgolyó mozgatásával lehetett kiadni. A 12 ezer euróba kerülő rendszerrel szemmel írni is lehet: ha a felhasználó a billentyűzet egyik betűjére néz, a kiválasztott karakter máris megjelenik a képernyőn.   Az mp3 zenetömörítési szabvány kidolgozásáról híres német Fraunhofer Intézet különleges programot fejlesztett ki: a gesztusokkal irányítható rendszer egyelőre öt különböző mozdulatot képes utasításként értelmezni, és akár egy hétköznapi PC és a legolcsóbb webkamera is elegendő a használatához. Például a hüvelykujj felemelése az alkalmazások elindítását (mondjuk egy zene lejátszását) eredményezi. Ezzel a módszerrel a mozgáskoordinációs problémákkal küzdők is képesek lesznek számítógépeket, illetve komputerizált eszközöket kezelni.   A CardGuard olyan vezeték nélküli egészségügyi rendszert fejlesztett ki, amely szünet nélkül monitorozza a felhasználó egészségi állapotát és fittségét, és szükség esetén be is avatkozik, például riasztással vagy egészségügyi tanácsokkal. A Sony Ericsson lépésés kalóriaégetés-számláló „fitnesztelefonnal” vette célba az egészséges életmód híveit. A Motorola feng shui telefonja is rájuk összpontosít. A készülék – mikrofonjai segítségével – 3D-s akusztikus „képet” készít a szobáról, megméri a zajszintet, a GPS segítségével a földrajzi elhelyezkedést, a kamerával a színeket, majd elemzést készít arról, hogy a helyiség mennyire harmonikus és pihentető.   Az egészségügyi informatika „komoly” alkalmazásai közül a betegadatok kezelése, illetve a gyógyítási folyamatba beépülő rendszerintegráció jelenti a legnagyobb üzletet. A CeBIT nyitónapján jelentette be a Google a Google Health platformot, amely a betegek személyes aktáinak elektronikus tárolását és kezelését szolgálja. Az internetes keresőjéről ismert amerikai cég korábban több kórházzal, vállalattal, biztosítóval és gyógyszerkísérleteket folytató társasággal írt alá szerződést a közös munkáról. Az új rendszer célja, hogy az elektronikus ügyintézésre történő végleges átállás folyamatát jelentősen felgyorsítsa, illetve lehetővé tegye a különböző nyilvántartási megoldások összekapcsolását. Mivel a rendszer tárolni tudja az orvosi feljegyzések mellett a korábban felírt gyógyszerek teljes dokumentációját és a vizsgálatok eredményeit is, lehetővé válik a gyors információcsere, a rendelési időpontok lekötése vagy a receptek kitöltése. A Microsoft is bemutatott egy hasonló megoldást Health- Vault néven, amelynél a beteg mondhatja meg, hogy az egyes orvosok és egyéb illetékesek pontosan milyen leletanyagokhoz férhetnek hozzá.   Az IBM – a Google-hoz hasonlóan – szintén azt tárta a közönség elé, hogy hogyan kapcsolhatók össze a jelenleg egymástól elszigetelten működő    telematikus (a hálózaton keresztül kommunikáló, a távolból is utasítható) összetevők és termékek egyetlen rendszerré. A megoldás kulcsát olyan szoftveres környezet jelenti, amely – a vállalati termelésirányításhoz hasonlóan – integrált folyamatkontrollt valósít meg, összehangolva a hardver- és szoftverperifériák működését. Az IBM fejlesztette ki azt a mobil orvosi információs és adatszolgáltató rendszert is, amely okostelefonokra, PDA-kra épült JAVA alapú infrastruktúrát használ. Ennek lényege, hogy az épületen vagy akár városon belül mozgásban lévő embereknek a beállításoktól, helyzetüktől, időponttól függően adatokat továbbít: személyes információkat, dokumentumokat, térképeket vagy akár multimédia-tartalmakat, s mindezeket automatikusan és lekérés alapján is megkaphatjuk. Az egészségügyi gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy az orvos percre pontosan értesülhet a betege hollétéről, állapotáról, elkészült vizsgálati eredményeiről.   Az IBM standján ugyancsak voltak elektronikus   betegkártya-megoldások. Az Európai Unió tagállamaiban (így hazánkban is) elvileg 2008-tól kell bevezetni az egységes formátumú elektronikus egészségbiztosítási kártyát: az új, fényképpel ellátott eszközök egyik oldalán az uniós, a másikon a nemzeti ellátásra jogosító adatok lesznek olvashatók. Ausztriában és Németországban várhatóan 2010-re épül ki a rendszer, Bulgáriában viszont már 2007 februárjában megkezdődött a hálózat fejlesztése. A kialakítandó rendszereknél az elektronikus dokumentumon fellelhető adatok védelme jelenti a legnagyobb problémát. Az IBM betegkártyája erre a dilemmára többszintű hozzáférési jogosultsággal válaszol: bizonyos adatok, amelyek az akut ellátás sikerét alapjaiban befolyásolják (pl. cukorbetegség, magas vérnyomás, alvadásgátló kezelés), mindenki számára hozzáférhetők, míg a személyes adatokat és a részletes anamnézist csak az arra felhatalmazottak tekinthetik meg.
#4
Medical Tribune V. évf.25. szám
Medical Online
2007-12-01
   A tömegmédiából tájékozódó közönség számára valószínűleg az Apple iPhone volt a 2007-es év legemlékezetesebb elektronikai újdonsága, bár működő példányt szinte senki sem látott még. Az esztendő egyébként sem szűkölködött izgalmas infokommunikációs eszközökben és szolgáltatásokban – összeállításunkban azok közül válogatunk, amelyek valamiért elkerülték a sajtó figyelmét.    Az egér helye az asztalon van – ez a szentencia azóta tűnik érvényes és megváltoztathatatlan kinyilatkoztatásnak, amióta a 80-as évek végén a személyi számítógép hódító útjára indult. 2007-ben azonban megszületett az olyan egér, amely nemcsak az asztalon, hanem a levegőben is otthonosan mozog. Az apró, de annál meghökkentőbb technológiai áttörés a svájci Logitech nevéhez fűződik, amely az utóbbi években perifériagyártóból valódi „kütyünagyhatalommá” nőtte ki magát. Az MX Air névre hallgató egér a szokásos optikai érzékelőkön kívül egy giroszkópszerű eszközzel is fel van szerelve, amely a mozgás irányát is regisztrálja. Ennek révén a kézben tartott egérrel a levegőben „vezényelve” is lehet parancsokat kiadni, illetve a képernyőn vagy a kivetítőn navigálni. A lebegő egér a 2,4 GHz-es frekvenciasávon továbbítja az utasításokat a számítógéphez, nagyjából 10 méteres hatósugáron belül. A 40 ezer forint körüli ár nem tűnik alacsonynak, de mondjuk egy céges prezentáción a pointerként is használt kattintógép annyira lenyűgöző látvány, hogy kifizetődővé teheti a választást.    Amit a nagymama is képes beállítani    A Logitech rukkolt ki az összes otthoni szórakoztatóelektronikai és informatikai készülék távvezérlését egyetlen eszközben megoldó újdonsággal is. Az érintőképernyős Harmony távirányítót infravörös leolvasókapuval szerelték fel – ha erre ráirányítjuk a tévé, a hifitorony vagy a DVD-lejátszó eredeti távirányítóját, egyetlen mozdulattal megtaníthatjuk az univerzális kontrollert az adott készülék vezérlésére. Nem kell programozni, installálni, szoftvert frissíteni; a Harmonyt a nagymama is alkalmassá tudja tenni az „otthoni mindenes” szerepére.    S ha már a kézi vezérlésnél tartunk, az ebből adódó lehetőségek a mobiltelefon-gyártók fantáziáját is megmozgatták. A svéd Neonode neve nem igazán ismert, pedig az ágazat egyik leginnovatívabb szereplője. Idei újdonságuk, az N2 valószínűleg a világ legkisebb okostelefonja (smartphone). A mérete nagyjából a fele egy átlag mobilénak, a tömege alig 60 gramm. Billentyűzete nincs, a gépet csak funkcióbillentyűvel látták el. A szinte a teljes karosszériát lefedő képernyő viszont érintésérzékeny, sőt, egy találmánynak – a kijelző előtt lebegő lézerhálónak – köszönhetően akkor is érzékeli az ujjmozdulatokat, ha hozzá sem érünk az ablak karcálló üvegfelületéhez. A zene- és médialejátszóként is használható gépen amúgy a Windows Mobile operációs rendszer fut. Ha esetleg baj történne vele (akár a szoftverrel, akár a hardverrel), a tulajdonos anyanyelvén társaloghat a problémáról egy ingyenes, 24 órán át hívható vonalon, s amennyiben a hiba nem hárul el, házhoz jön a futár, és néhány napon belül vissza is hozza a megjavított masinát.    Az ingyenes internethívások divatja indukálta a Skypetelefonálásra is alkalmas mobiltelefon feltalálását. A telefont az első körben kilenc országban vezetik be. Nagy-Britanniában 4 9 , 9 9 f o n t b a (18 ezer forintba) kerül majd. Az új telefonon külön Skype-gomb található, miközben a készüléken a szokásos GSM hívások is lebonyolíthatók.    Nem csak szent könyvet olvas A digitális beszélő Biblia – mint az elektronika sok más csodája – Koreából érkezett. Aki esetleg úgy gondolja, hogy vallási érdeklődés híján ez az újdonság őt nem izgatja, azt megnyugtathatjuk: a készülék nem csak a szent könyv felolvasására alkalmas. Mp3-lejátszó, rádió, diktafon és e-book olvasó is van benne, vagyis kiváló hordozható multimédiafelület, ráadásul az egyházi háttérnek köszönhetően olcsó is (alig 35 ezer forint) – igaz, idehaza egyelőre nem kapható.    Szintén koreai eredetű a zenelejátszóval kombinált nyakkendőcsipesz, amelyet kifejezetten unatkozó üzletembereknek terveztek. Az apró, csak egy monokróm kijelzővel és néhány alapvető funkciógombbal ellátott készülék fülhallgatója a nyakkendőbe bújtatva észrevétlenül vezethet egészen a fülig, és állítólag hamarosan elkészül egy bluetoothos változat is, amelyet még könnyebb lesz majd álcázni.    Lényegesen komolyabb és talán hasznosabb is az a szerkezet, amelyet a TomTom fejlesztett ki a két keréken közlekedés támogatására. A navigáció a 2007-es év egyértelmű sikerterméke volt, de a készülékek döntő többségét az autósoknak szánták a gyártók – a TomTom Ride viszont a bringásoknak és a motorosoknak készült. A készülék – amelyet a berlini IFA-kiállításon mutattak be – 3,5 collos érintőkijelzővel, Bluetooth kapcsolattal, SD-foglalattal, USB-csatlakozóval és 5 órás működési idejű akkuval rendelkezik.    Információkra és szórakozásra természetesen nemcsak a nyeregben, hanem például a vízben is szükségünk lehet. A Finish víz alatti Mp3-lejátszójának vízhatlan hangszórója a koponyacsonton keresztül közvetlenül a belső fülbe továbbítja a hangrezgéseket. A gyártó állítása szerint a hangzás a furcsa módszer ellenére tökéletes – akár a víz alatt is. A vízi zenegép 256 megabájtos memóriával és SDkártyabővítéssel együtt is mindössze 57 grammos, Mp3 és WMA fájlok lejátszására képes, és csupán 200 dollárba kerül.    A Nagy Testvér a bukósisakban    Ugyancsak a fürdőzők, és általában a sportolók számára tervezték az Mp3-szemüveg nevű készüléket, amely valójában egy jó minőségű napszemüvegbe épített médialejátszó. Az Oakley Thump Pro hangszóróit a szemüveg füleibe integrálták, a lejátszót a keret rejti. A készülékhez beépített diktafon is tartozik, így feltűnésmentes hangrögzítésre is használható (ez a funkció például újságírók vagy kémek számára lehet hasznos). Az eszköznek van egy bukósisakba épített „nagy testvére” is, ezt azonban balesetvédelmi okokból néhány országban nem engedélyezték (zenehallgatás közben nehéz meghallani például a dudálást).     A fentiekben emlegetett készülékek többségét út közben (is) használjuk, s ilyenkor általában gondot jelent az áramutánpótlás biztosítása. Ennek a problémának az áthidalására szolgálnak a Macro- Solar nevű cég napelemes hátizsákjai. A hátitáska tetejére szerelt napelem napos időben egy-másfél óra alatt tölti fel egy iPod akkuját. Maga a hátizsák is tartalmaz egy nagy teljesítményű lítiumion akkumulátort, ami 5-6 óra alatt töltődik fel, mindössze 70 gramm a tömege, és fényképezőt, telefont, kéziszámítógépet is működtethetünk vele (laptopot viszont nem, ahhoz túl kicsi az áramforrás).     Az áramellátás problémáját radikálisan leegyszerűsíti, ha az öntöltő energiaforrást magába a készülékbe szerelik bele. A HTW S116 napelemes mobiltelefonnal napsütés esetén akár reggeltől estig egyhuzamban beszélhetünk, mivel a széthajtható készülék fedlapjának külső oldalát napelemcellák borítják, és folyamatosan újratöltik a készülék akkumulátorát. A telefonszámla borsos lesz ugyan, de legalább az áramért nem kell fizetni.    Az ünnepek közeledtével a praktikumot a luxussal vegyítő gyártók is elővezetik újdonságaikat. Az idei szezon legnagyobb dobásai a Swarovski nevéhez fűződnek. A cég a holland Philipssel együttműködve zenelejátszókat, a Samsunggal karöltve pedig mobiltelefonokat készített. A kristály-, kagyló- és gyöngyberakású, egyedi fényezésű készülékek már a CeBIT-en, márciusban bemutatkoztak, az üzletekben viszont csak novemberben bukkantak fel. A szoftveripar sem tétlenkedett a mögöttünk hagyott esztendőben. Elkészült például az első magyar nyelvű, hangfelismerésen alapuló játékprogram, a Színözön 1.5. Ez a jól ismert Mastermind, vagyis a színkirakó logikai játék kéziszámítógépre átírt változata. A számítógép által elrejtett négy golyó színét kell kitalálni – a találgatás párbeszédes formában zajlik, a bemondott szavakat a program megismétli, visszakérdez vagy válaszol, méghozzá egy 4 éves kislány hangján. A magyar fejlesztésű program beszédtanító eszközként is kiváló, egyetlen hibája, hogy kizárólag a HP kéziszámítógépein fut, ezek pedig ritkán kerülnek gyerekek kezébe.     Képeslap a netről   Az ünnepi teendők közül egyre több „költözik” az internetre: az USA-ban már a karácsonyi ajándékok egynegyedét a világhálón keresztül szerzik be, az üdvözlőlap- forgalomnak pedig jóval több mint fele zajlik elektronikus úton. Az internetes képeslapküldés számos előnnyel rendelkezik: legtöbbször ingyenes, a képválaszték gyakorlatilag végtelen (egyedül a cardex.com-on több mint 280 ezer lapból válogathatunk), és az állókép mellett (vagy helyett) filmet vagy hangot is küldhetünk.   Az idei szezon slágerei a „sztárképeslap”- oldalak – magyarul például a http://www.koltairobert.hu/ kepeslap/index.php, ahonnan filmjelenetek vagy magánéleti képek is küldhetők. De szinte az összes nemzetközi sztárnak van képeslapküldő oldala, David Hasselhofftól Britney Spearsig. Szintén igen népszerűek a tematikus, testre szabható képeslapok, amelyekből a http://kepeslap.lap.hu vonultat fel gazdag gyűjteményt. Van itt többek között animált, zenés, verses, idézetes, anyák napi, esküvői, keresztelős, bocsánatkérős változat is. Ha olyasvalakinek szeretnénk elektronikus üdvözletet küldeni, aki nem használ számítógépet, a http://www.mmsgaleria.hu-ról mms-ben is feladhatjuk, ezért azonban fizetni kell. Van egy másik pénzes megoldás is, amikor az interneten kiválasztott képeslap postai úton jut el a feladóhoz. Ezt a szolgáltatást a http://kepeslap.projektinfo. hu kínálja (elég drágán, de bármilyen előre megrendelt időpontban – akár egy évre előre is meg lehet rendelni a kézbesítést –, ami a feledékenyek számára kifizetődő lehet).  Egyházi témájú lapokat a http://cirrusz.hu-ról küldhetünk, aki pedig kifejezetten „evilági”, az érzékekre ható anzikszokat pedig többek között a www.szivkuldi.hu-n találunk.
#5
Medical Tribune V. évf.3. szám
Medical Online
2007-02-01
Jön a lézerrel melegített és az ezerlábú A Föld lakossága évente fejenként 800 megabájtnyi adatot „termel” és tárol a számítógépek merevlemezén. A növekvő igények kielégítését az eszköz méretének csökkenésén túl új módszerek is segítik, amelyekkel átléphetOEk az eddig kőbe vésettnek tűnő adattároláskapacitási korlátok. Az első mágneses elvű, az adatokat korong alakú hordozóra rögzítő berendezést ötven éve fejlesztették ki az IBM kaliforniai kutatólaboratóriumában. A Random Access Method of Accounting and Control (RAMAC) elnevezésű periféria nagyjából 60 centiméteres korongokat alkalmazott, a 15 darab tányért mágnesezhető (vasoxidos) festékkel vonták be. Az eszköz 5 megabájtnyi (Mb) adatot tudott tárolni (összehasonlításul: egy CD-n 700 Mb, egy DVD-n 4,7 gigabájt (Gb), egy asztali számítógép merevlemezén 80–160 Gb fér el). A lemezekre az információkat egy mechanikus karral mozgatott író-olvasó fej vitte fel. Nem volt lassú: egy meghatározott adatot képes volt egyetlen másodpercen belül megtalálni és beolvasni. A RAMAC-nak csak a működési mechanizmusa hasonlított a mai merevlemezekhez (hard disk drive, HDD). A közel egytonnás tömegű készüléket 35 ezer dollárért (nagyjából 15 új autó akkori áráért) adták. Maga az elv azonban valóban ugyanaz volt, amit a merevlemezek ma is használnak: a mágneses adatrögzítés és a véletlenszerű (erre utal a névben a Random Acces Method) hozzáférési mód, azaz a korábbi lyukkártyától eltérő, nem lineáris adatkeresés. Az első eszközt, amelyet már winchesternek neveztek, szintén az IBM mutatta be 1973-ban – ebben két darab 30 Mb-os tányér pörgött zárt dobozban, és 1,7 megabitnyi adatmennyiség fért el egy négyzethüvelyknyi területen (a megabit/négyzethüvelyk ma is az adattárolási kapacitás egyik általános mérőszáma – a másik az adatelérés sebessége megabájt/másodpercben megadva). Az egy gigabájtos (Gb) tárolási határt 1982-ben a Hitachi lépte át. Tíz darab 35 centiméteres átmérőjű lemezzel a belsejében ez a HDD még mindig több mint 50 kilogrammot nyomott, ami nyilvánvalóan nem felelt meg a mai személyi számítógépek követelményeinek. Azokba az IBM gyártott először HDD-t: a 63 Mb kapacitású Tanba-1 nevű merevlemez 2,5 hüvelykes tányérokkal csupán 215 gramm volt.   A merevlemez-evolúció azóta is ezt az utat járja: a méret csökken (a számítógépekben ugyan továbbra is 2,5 hüvelykes lemezek forognak, többnyire 7200 fordulat/perc sebességgel, de léteznek egyhüvelykes, azaz 2,5 centiméteres átmérőjű változatok is, amelyeket például zenelejátszókban, illetve mobiltelefonokban használnak), a tárolókapacitás és a sebesség pedig nő. Szükség is van rá, hiszen a Föld több mint 6,5 milliárd lakosa évente fejenként 800 Mb-nyi adatot „termel”, ami 276 terabájt tárhelyet igényel. A hatalmas adatmennyiség több mint 90 százaléka pedig merevlemezeken pihen. Kilencvenfokos fordulat Csakhogy a technológia adattárolási képességei korántsem korlátlanok. A 90-es évek elején a személyi számítógépekhez még 10–20 Mb tárolókapacitású merevlemez járt, ma ennek a tízszerese a megszokott, de az 500 Gb sem ritkaság. Ezt túllépni nehéz. A Hitachi Global Storage Technologies leánycége 2005 áprilisában mutatta be a merőleges adatrögzítést alkalmazó merevlemez prototípusát. Ebben 233 gigabitnyi (8 bit = 1 bájt) adat fér el egy négyzethüvelyknyi területen. A sűrítést lehetővé tevő ötlet egyszerű: az adatcsomagok alapesetben a lemez felszínével párhuzamosan helyezkednek el, a merőleges adatr ö g z í t é s során pedig arra merőlegesen. A különbség annyi, mintha egy marék szöget egyszerűen szétszórunk, vagy a fejére állítva helyezünk el egy tálcán – nyilvánvaló, hogy az utóbbi változatnál tudunk több szöget a tálcára rakni. A mintegy tízszeres adatsűrűség- növekedést jelentő új metódus bevezetését elsősorban a hordozható készülékek (laptopok, kézi számítógépek stb.) igényei sürgették. Tavaly már öt nagy gyártó alkalmazta, megnövelve (de nem megsokszorozva: az átlagos 100- ról 150 gigabit/négyzethüvelykre bővítve) az adatsűrűséget. Összességében akár 500–1000 gigabit/ négyzethüvelykes adatsűrűség is elérhető lesz a változással, azaz – előreláthatóan 2008 körül – megjelenhetnek a terabájtos (1 Tb = 1000 Gb) kapacitású merevlemezek. Várhatóan 2011 körül ez az új megoldás is eléri a lehetőségek határát. Közben a tárolás fajlagos költsége folyamatosan csökken: jelenleg az 1 dollár/Gb környékén tartunk, ami hatalmas ugrás az 5000 dollár/Mb induló értékhez képest. Hely-, méret- és hőkorlátok Az elmúlt évtizedben évente nagyjából megduplázódó kapacitásnövekedést két módon lehetett elérni: a korongok számának növelésével és az egyes korongokon az adatsűrűség fokozásával. Mindkettőnek fizikai korlátai vannak: az adott méretű hely a számítógépházban, illetve a mágnesezhető részecskék mérete és az olvasófejek olvasási képessége. A nagyon kis helyre összezsúfolt információk időállósága is veszélybe kerül: a merevlemez működése során keletkező hő hatására az adatok mágnesesen instabillá válnak, azaz módosulhatnak vagy törlődhetnek. Elérték a terabájtot A Fujitsu nemrég olyan technológiát mutatott be, amellyel máris elérhető a Tb-os nagyságrend. A heat-assisted magnetic recording (HAMR) megoldással négyzethüvelykenként 1 Tb is tárolható, ezzel pedig akár 5 Tb-os merevlemezt is létre lehet hozni. A Seagate cég szerint akár 50 terabit/négyzethüvelyk adatsűrűség is elérhető a technológiával. Az eljárás hasonló a merőleges adatrögzítéshez, de annál hatékonyabb, a sűrűség felső határa itt már százszorosa a hagyományos merevlemezekének. A megszokott hordozórétegnél stabilabb felületet használnak, és az adott bitsorozatot az írás előtti lézeres felmelegítést követően rögzítik. Az írás után a lehűlés stabilizálja a rögzített mágneses jelet. A fejlesztők szerint még legalább 3–5 évnyi munkára van szükség az első HAMR rendszerű HDD piaci megjelenéséig. Nagyjából kétévnyi idő kell egy másik ígéretes fejlesztési irány beéréséhez. Az IBM-es hátterű Millipede (ezerlábú) technológiát a digitális világ legnagyobb kiállításán, a CeBIT-en 2005-ben mutatták be. A mai merevlemez-technológiáktól jelentősen elrugaszkodó eszközzel szintén elérhető az 1 terabit/négyzethüvelykes álomhatár. A Millipede-ben az információhordozó egy speciális polimer film, amelybe mikroszkopikus méretű, felhevített tűk mélyítik bele az adattartalomnak megfelelő mintázatot (egyetlen gyerekkörömnyi memóriapanelben több mint 4000 forró tű írja az adatokat, az olvasást pedig ugyanezen – időközben lehűlt – tűk végzik). A polimer újbóli felhevítésével az adatok törlődnek, vagyis a felület akárhányszor újraírható. A köztes időszakban nagy jövőt jósolnak a szakértők az olyan hibrid technológiáknak, mint amilyennel a Seagate rukkolt elő. A vállalat saját flashmemóriával rendelkező winchesterek gyártásába kezdett (szintén merőleges adatrögzítési módszerrel). A flashmemória révén egyrészt sokkal gyorsabbá válik az adatelérés (mintha csak egy jóval nagyobb kapacitású HDD-t használnánk), másrészt egyes alkalmazások futtatása közben a lemez pörgetése akár le is állhat, amivel rengeteg energia megtakarítható.
#6
Medical Tribune IV. évf.6. szám
Medical Online
2006-03-01
A hannoveri informatikai kiállítás, a CeBIT (Centrum der Büround Informationstechnik) páratlan lehetőség arra, hogy felvázoljuk a számítástechnika várható fejlődési irányait. Az újdonságkavalkádban nem mindig könnyű elkülöníteni a trendformáló és az eleve felejtésre ítélt eszközöket, illetve technológiákat, de vannak esetek, amikor a döntés egyértelmű. Nyilvánvaló például, hogy a mobilszámítógépeknél egyszerre van jelen a méretcsökkentés és a -növelés. A Samsung Hannoverben mutatta be a világ első, 19 collos képátlóval rendelkező notebookját. Az asztali csúcsgépekkel minden tekintetben versenyképes eszköz közel 4,5 kilogramm súlyú, ami önmagában is kérdésessé teszi az út közbeni használhatóságot – de hát ezt a gépet nem is erre tervezték. A kimagasló grafikai teljesítmény – amelyről a mozivászon-formátumú képernyő, a háttérben pedig az Nvidia Go 6600-as grafikus kártya gondoskodik – nemcsak a DVD-filmek és a játékok tökéletes minőségű lejátszására elég, hanem akár a mérnöki vagy művészi tervezői munkához is. Ugyanakkor a vásáron több olyan mini-notebook is bemutatkozott (többek között a JVC és a Casio színeiben), amelynél egyetlen jogos kritikát sem lehet megfogalmazni a hordozhatóságról: az 1 kilogramm alatti súly és a mindössze 7 collos képernyőátmérő nagyjából azt a határt jelenti, ahol már nemcsak a technika, hanem a józan ész szab határt a további csökkenésnek – ennél kisebb helyen már a billentyűzet sem fér el.
#7
Medical Tribune III. évf.20. szám
Medical Online
2005-10-01
Mivel számítógépet, illetve monitort csak sokévente vásárolunk, az informatikai iparban egyre nagyobb a jelentősége az úgynevezett kiegészítő termékeknek. Az egerek, billentyűzetek, webkamerák, mikrofonok, hangszórók és társaik dollárban mérve is milliárdos üzletet jelentenek, ennek megfelelően a gyártók, a „mellékágon” is egyre többet költenek innovációra, ami látványos fejlesztésekben ugyancsak megmutatkozik. Itt van például a Logitech nevű apró svájci cég esete: a vállalkozás rendre a „futottak még” kategóriában szerepelt a CeBIT-en és a hasonló informatikai kiállításokon, s a legtöbben valószínűleg azt sem tudták/tudják, hogy a számítógépes egereken kívül mást is gyárt. Ehhez képest immár hetedik éve rendre két számjegyű növekedést produkál, masszívan nyereséges, évi forgalma eléri az 1,5 milliárd dollárt, és egyedül a 2005-ös évben 135 újdonságot mutat be – mindezt az IT-szektor melléküzemágában. De említhetjük a másik végletet, az óriás Microsoftot, a redmondi vállalat szoftvercég létére fontosnak tartja, hogy kiegészítő hardverelemekkel, azaz billentyűzetekkel és egerekkel is jelen legyen a piacon.
#8
Medical Tribune III. évf.6. szám
Medical Online
2005-03-01
 Mindent a szemnek  A kora tavasz minden évben az elektronikai újdonságok bemutatásának időszaka: a gyártók mindazt felvonultatják, amitől az év végéig (de legalábbis a karácsonyi bevásárlószezonig) a legnagyobb piaci sikert remélik. Idén a szemre-, illetve a szemnek való készülékek viszik a prímet, de az új területekre kalandozó iparág a cipőket sem hanyagolja el.  A televíziógyártók között immár vagy két éve folyik a nem hivatalos, de annál keményebb küzdelem a legnagyobb LCD képernyő megalkotójának jutó címért. A dolog természetéből fakad, hogy a kitüntetéssel nem járó, de nagy presztízsű „díjat” minden érintett csak rövid ideig birtokolja. A versengésben a távol-keleti gyártók állnak az élen – legutóbb például a dél-koreai Samsung jelentette be, hogy elkészítette a világ legnagyobb LCD tévéjét. Az 57 colos (145 cm) képernyő 43 centiméterrel nagyobb az eddigi csúcstartó (történetesen a japán Sharp) modelljénél. A Samsung csúcsra jutásának kettős értéke van: egyrészt a sajtó mindig „megénekli” a győztest, ami nem elhanyagolható ingyen reklámot jelent, másrészt a Samsung ezzel a lépéssel betört az eddig kizárólag plazmatévék uralta területre, az óriás képernyők piacára. A – feltehetően csak átmenetileg – világbajnok készüléket az érdeklődők március 10. és 16. között megrendezett hannoveri CeBITen, Európa legnagyobb számítástechnikai és szórakoztató elektronikai újdonságainak vásárán ismerhették meg. A premieren egészen különleges képélességgel kápráztatták el a nagyérdeműt, élőben cáfolva, hogy  az LCD képernyők   műszaki akadályok miatt nem képesek nyújtani a plazmaképernyők és projektorok méretét és látványminőségét.
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?