A jelen dolgozatban szakdolgozók részére foglaltam össze a legfontosabb elméleti ismereteket diabetológiai szempontból. A dolgozat második részében a mindennapi gyakorlat szempontjait összegzem, hiszen ezt a méltán népszerű hatóanyagot egyre többen használják.

Jelen cikkben az életből merített esettanulmányokkal próbálom szemléltetni azon differenciál diagnosztikailag nehéz, illetve terápia rezisztens eseteket, ahol a háziorvos által adott terápiák nem működtek és végül a diagnózist bőrgyógyász állította fel, illetve indította el az adekvát terápiát.

A bőr egy komplex ökoszisztéma része, melyben a mikroorganizmusok egyensúlya fontos szerepet játszik. A bőrön található mikrobiom a patogének (pl. Staphylococcus aureus) kolonizációját gátolja, és az epidermális barrier funkció kialakításáért is felelős. A mikroorganizmusok képesek modulálni az immunrendszert, annak fejlődésére és a betegségek kialakulására is hatással vannak. A bőr mikrobiom szerkezete és összetétele az életkorral, illetve egyes bőr régiók szerint is változik, ez tartalmazza az emberi szervezetben a legtöbb kommenzalista mikróbát, több mint 1000 fajta baktériumot [1].

Akiknek már korábban kialakult valamilyen mentális betegsége, 65 százalékkal nagyobb eséllyel kapják el a koronavírus okozta betegséget, írja a Qubit.

A szerek hatását illetően fontos szempont, hogy azok szelektíven a kórokozót, és ne a megfertőzött gazdaszövetet támadják meg, írja a PharmaOnline.

Az egészségügyi ellátással összefüggésben, Európában és ezzel együtt hazánkban is az antibiotikum rezisztencia jelenti az egyik legnagyobb betegbiztonsági kockázatot.

A bejelentett multirezisztens kórokozók miatti esetek közül emelkedés tapasztalható egyebek között a multirezisztens Klebsiella és az E. coli okozta fertőzések esetében, közli a Magyar Nemzet.

A jövőben akár az antibiotikumok helyettesítői is lehetnek a probiotikumok ezen a területen, közölte a PharmaOnline.