A Qubit szerint az MI a DNS bázissorrendje alapján hamarosan megjósolhatja, mennyire erősen fejeződnek majd ki a gének.

Papp Zoltán professzort, a szülészeti genetika úttörőjét nem kell bemutatni a hazai orvostársadalomnak. A Medical Tribune-nek adott exkluzív interjújában betekinthetünk a kezdetekbe, a magyar tudomány történetének fontos fejezetébe.

A mikrobiom vizsgálatok nagyon izgalmas, új összefüggéseket tárhatnak fel, egyes nagyon nagy incidenciájú kórképek esetén is. Egyelőre úgy tűnik, hogy a bélflóra diverzitásának megőrzése fontos lehet egyes népbetegségnek számító kórképek prevenciójában.

Egyre reálisabb lehetőség a géndopping, a sportolókat a riói olimpián egy fajtájával kapcsolatosan már tesztelik is. Egyes vélemények szerint lehetetlen megállítani a terjedését, így jobban járunk, ha engedélyezzük, és szabályozzuk.

Mi a DNS-szekvenálás fejlődésében a legújabb határpont azután, hogy ma már 1000 dollárért felírható a humán genom bázissorrendje? Ha az egy tonnás gépeket felváltják a kézi eszközök, a genetikai forradalom a következő lépcsőfokához ér.

A nagy hatékonyságú és olcsó, új generációs DNS szekvenáló módszerek ezredforduló körüli kidolgozása óta az ősi csontvázakból kinyert DNS tanulmányozása révén az emberi történelmet is át kell írni.

A teremtés kijavítása, új technológiai genezis, a legrosszabb disztópia – ilyen kifejezésekkel írják le azokat a lehetőségeket, amelyek az alig három éves technika tökéletesítése után megnyílnak az emberiség előtt.

Hogyan járulnak hozzá az epigenetikus folyamatok a humán biológiához és a betegségek lefolyásához? A 300 millió dolláros Roadmap Epigenomics Program Nature-ben publikált eredményei az első rendszerezett választ adják a kérdésre.

A Semmelweis Egyetem új berendezése, amely az emberi génkészlet gyors szekvenálására használható, százszor nagyobb teljesítményű a térségben eddig elérhetőknél – írják az egyetem honlapján.

Átalakíthatja a géntechnológiát, pontosan "célzó", irányított génterápiát eredményezhet az a felfedezés, amelyet a Science című tekintélyes tudományos folyóiratban tett közzé Székvölgyi Lóránt, a Debreceni Egyetem kutatója francia és ausztrál kutatótársaival közösen.