A túlzott karcsúságideál normalizálása kiemelkedő népegészségügyi vonzattal bír, hiszen az általános népesség a modellkövetés során internalizálhatja az extrém kicsi testméretek fontosságát. Az evészavarok gyakoriságának csökkentésében fontosak a prevenciós stratégiák.

Tényleg tudunk a mindfulness gyakorlásával érdemi hatással lenni arra, hogyan érezzük magunkat? A Mindfulness Itthon blog bejegyzését a HRPWR idézi.

Minél több időt töltenek az elektronikus eszközök monitorai előtt, annál boldogtalanabbak az amerikai tizenévesek egy tanulmány szerint.

Az Independent felmérést készített, amelyben azt kutatták, melyek a legboldogabb nemzetek az Európai Unióban – számol be a Népszava.

Összeállításunkban magyar német és orosz irodalmi mű is szerepel, köztük az Utazás a koponyám körül, A varázshegy és a Rákosztály.

Két boldogságkutató a Journal of Happiness Studies legutóbbi számában bemutatja a boldogságaverzió történetét és lehetséges következményeit, valamint érdekes új kutatási irányokat vázol fel.

Az emberek hajlamosak túlbecsülni egyes faktorok szerepét saját és mások boldogságában, a boldogságról alkotott ítéleteikben, attól függően, hogy éppen milyen a hangulatuk.

Javul a közérzete annak, aki kocsi helyett gyalog vagy biciklivel jár munkába. Könnyebben koncentrálnak, kevesebb stresszről számolnak be, mint azok, akik autót vezetve ingáznak.

A pszichózis elleni szerek hosszú távon többet árthatnak, mint amennyi a hasznuk. Erre a következtetésre jutott az a vizsgálat, amely elsőként vizsgálta a szkizofrénia-ellenes gyógyszerek hosszú távú szedésének következményeit.

A magyar fiatalok kétharmada, a középkorúak fele, az idősek négytizede tekinti magát boldog embernek – írja a Napi.hu.