A demencia az öregedő társadalmak egyre növekvő egészségügyi problémája, ugyanakkor a terápiás lehetőségek korlátozottak, közli a PharmaOnline.

A magasvérnyomás-betegség a leggyakrabban előforduló szív-ér rendszeri megbetegedés. A Magyar Hypertonia Társaság Regisztere alapján a hipertóniában szenvedő betegek száma meghaladja hazánkban a 3,3 milliót, ami a teljes lakosságban 34%-os prevalenciát jelent. A prevalencia progresszíven nő az életkorral, így a 60 évesnél idősebbekben >60%. Nőknél a halálozás 55%-a, férfiaknál 44%-a a keringési rendszer betegségeivel függ össze. A hipertónia megfelelő kezelésével a kardiovaszkuláris mortalitás 21%-kal, a stroke-é 45%-kal, a miokardiális infarktusé 24%-kal, a szívelégtelenség miatti hospitalizáció 34%-kal csökkenthető.

Ismert tény, hogy a fejlett országokban, így Magyarországon is a rosszindulatú daganatos betegségeket megelőzve a cardiovascularis halálok a leggyakoribb. Közös patológiás hátterét legnagyobb előfordulással a magas vérnyomás adja, amely hazánkban is a felnőtt populáció több mint egyharmadát érinti.

A metabolikus szindróma számos, önmagában is jelentős cardiovascularis kockázati tényező összegsége. Ezek közül a dyslipidaemia és a szénhidrát-anyagcsere különböző zavarai mind hozzájárulhatnak a hypertonia kialakulásához. Metabolikus szindrómában a hypertonia kezelése holisztikus szemléletet igényel, mivel a vérnyomáscsökkentésen túlmenően a kísérő metabolikus rendellenességek rendezése is szükséges, a cardiovascularis rizikó minél szélesebb körű csökkentése miatt.

A krónikus vesebetegség (CKD) jelentős népegészségügyi problémát okozó népbetegség, amely növeli a szív- és érrendszeri, valamint az egyéb okok miatti morbiditást, mortalitást.

A világon 537 millió felnőtt (20–79 éves) él cukorbetegségben. Ez a szám az előrejelzések szerint 2030-ra 643 millióra, 2045-re pedig 783 millióra emelkedik. A cukorbetegség 6,7 millió halálesetért volt felelős 2021-ben. Cukorbetegség miatt 5 másodpercenként hal meg egy beteg. A cukorbetegség ekkor legalább 966 milliárd dollárnyi egészségügyi kiadást okozott – ez 316%-os növekedés az elmúlt 15 évben.

A stroke-vizsgálatok a trendet figyelmen kívül hagyva rendszerint nem vagy csak csekély számban randomizáltak idős személyeket, ezért a rájuk vonatkozó adatok hiányosak.

Biztos, hogy minden háziorvos betegei között akad egy Anna, egy Béla és egy Csaba.

A nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek (NSAID-ek) a leggyakrabban használt gyógyszerek közé tartoznak napjainkban. Nagyon gyakori, hogy számos nagy kardiovaszkuláris (CV) kockázatú beteg (például hipertóniások, koronáriabetegek, krónikus vesebetegek) rendszeresen szed valamilyen NSAID gyógyszert, ennek megfelelően az alkalmazásukkal kapcsolatban fellépő mellékhatások is kiemelkedő fontosságúak.

A 65 és főleg a 80−85 év feletti korosztály jelentős részét a több társbetegség jelenléte, a valamilyen mértékű kognitív hanyatlás, a jelentős számú gyógyszer szedése, a túlgyógyszerelés és ezzel jórészt összefüggésben a frailty szindróma kialakulásának veszélye jellemzi.