A reumatológiai betegségek legfőbb tünete a mozgásszervi fájdalom, ennek megfelelően a reumatológiai gyógyszeres terápia egyik legfontosabb törekvése a fájdalom és gyulladás csillapítása, optimális esetben megszüntetése.

Az Egészségügyi Világszervezet háromlépcsős analgetikus létrája egy széles körben alkalmazható iránymutatás, amely az akut és a krónikus fájdalmak csillapításában egyaránt alapul vehető. Lépcsőfokai – az elmúlt évtizedekben is és napjainkban is – a minél hatékonyabb és minél inkább személyre szabott fájdalomcsillapítást célzó szakmai javaslatok fókuszában állnak.

A minimál invazív esztétikai kezelések népszerűsége világszerte nő, és bár az injektálható töltőanyagok alkalmazása viszonylag biztonságosnak tekinthető, a szövődmények előfordulásával minden esetben számolnunk kell.

A posztoperatív fájdalomcsillapítás jelentőségét az adja, hogy még ma, az oly hatékony készítmények mellett is, melyek rendelkezésünkre állnak, a betegek 20-40%-a kénytelen erős fájdalmat megélni a műtét utáni időszakban!

A fájdalom definíció szerint egy kellemetlen szenzoros és emocionális tapasztalat, ami szöveti károsodáshoz köthető. A krónikus fájdalom 3 hónapnál hosszabb ideig fennálló vagy visszatérő állapot. A krónikus fájdalmakat elsődleges és másodlagos csoportba oszthatjuk.

A fejfájás talán az egyik leggyakoribb neurológiai kórkép, amely felmérések szerint minden második embert érinthet. Ha azonban jobban rákérdezünk, kiderülhet, hogy szinte alig van olyan ember, akinek élete során ne lett volna fejfájása. Miután meglehetősen sokszínű panaszról van szó, ezért indokolt volt az egyes altípusok pontosabb klasszifikálása. A klinikai gyakorlatban javasolt csoportosítást a Nemzetközi Fejfájás Társaság (IHS) időszakosan megújítva teszi közzé.

Akut Covid-19 során változatos pszichiátriai tünetegyüttesekkel találkozhatunk. Ezek hátterében állhat részben direkt központi idegrendszeri vírusfertőzés, de gyakrabban a betegség indirekt gyulladásos, metabolikus, hipoxiás, paraimmun hatásairól van szó.

Diagnosztizált és kezelt fokális epilepsziában szenvedő beteg rohamhalmozódása esetén az antiepileptikus kezelés revideálása javasolt. Felmerülhet a már szedett antiepileptikum dózisának átmeneti vagy tartós emelése, de újabb antiepileptikum adjuválása is.

Miként befolyásolják az elhízás és az azzal járó szervezetbeni változások a gyógyszerek farmakodinámiás és farmakokinetikai sajátosságait?

Egy japán kórház arcfelismerő rendszert telepített az intenzív osztályon annak érdekében, hogy a nem megfelelő nővérellátottság mellett is biztosítani tudják a betegek biztonságát.