A hipertónia és a diabétesz együttes előfordulási aránya igen magas, ugyanis mindkét megbetegedés szerepet játszik a másik kialakulásának a patomechanizmusában.
Ismert tény, hogy a fejlett országokban, így Magyarországon is a rosszindulatú daganatos betegségeket megelőzve a cardiovascularis halálok a leggyakoribb. Közös patológiás hátterét legnagyobb előfordulással a magas vérnyomás adja, amely hazánkban is a felnőtt populáció több mint egyharmadát érinti.
A metabolikus szindróma számos, önmagában is jelentős cardiovascularis kockázati tényező összegsége. Ezek közül a dyslipidaemia és a szénhidrát-anyagcsere különböző zavarai mind hozzájárulhatnak a hypertonia kialakulásához. Metabolikus szindrómában a hypertonia kezelése holisztikus szemléletet igényel, mivel a vérnyomáscsökkentésen túlmenően a kísérő metabolikus rendellenességek rendezése is szükséges, a cardiovascularis rizikó minél szélesebb körű csökkentése miatt.
A 2018-ban kiadott európai és hazai hypertonia ajánlás számos újítást tartalmaz. Eszerint kizárólag 80 éves kor felett elegendő akkor megkezdeni a hypertonia kezelését, ha a vérnyomás ≥160/90 Hgmm, a határérték minden más életkorban ≥140/90.
A cigarettafüstben több ezer vegyi anyag van, ezek közül már több százról bizonyították, hogy káros vagy potenciálisan káros anyagok, tehát összefüggésbe hozhatóak a dohányzással kapcsolatos betegségek – elsősorban a tüdőrák, a COPD, és a koronáriabetegség – kialakulásával.
A kórházi kezelésre szoruló betegek jelentős része alultáplált. A tápláltsági állapot felmérése és a megfelelő táplálásterápia mégis gyakorta elmarad. A betegek megfelelő táplálása, szükség esetén mesterséges táplálása az orvosi kezelés elengedhetetlen része. A palliatív ellátás során alkalmazandó táplálásterápia sokszor állítja nehéz döntés elé mind az orvost, mind a hozzátartozókat.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?