Két kisgyermeken hajtottak végre műszívbeültetést a napokban a budapesti Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Gyermekszív Központjában – közölte Szatmári András, az intézmény szakmai igazgatója hétfőn, a központ tízéves fennállása alkalmából tartott sajtótájékoztatón.

Meghalt az első magyarországi újszíves gyermek Balatonvilágoson, kedden reggel - közölte a Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért szervezet elnöke, Szalamanov Zsuzsa. A halál okát vizsgálják. A kisfiú kezelőorvosa, Ablonczy László szerint vélhetően szívritmuszavar miatt halt meg a nyolcéves gyermek.

  Négy évig készültek rá, és október 18-án a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Gyermekszív Centrumának szívsebészei közel 6 óra alatt sikeresen végrehajtották Magyarországon az első gyermekszívátültetést. Dr. Szatmári András, a gyermekszívközpont vezetője szerint hazánkban szívfejlődési rendellenességek miatt évente öt-tíz gyermek esetében kellene ezt a műtéti technikát alkalmazniuk. Az átültetést végző dr. Ablonczy László gyermekszívsebész ismeretei szerint Berlinben, Európa legjobb és legnagyobb forgalmú transzplantációs központjában 70-80 szívátültetést végeznek évente, ebből 15-20-at gyermekeken. Európában mindössze 5 központ képes erre az operációra, a magyar centrum ehhez a körhöz zárkózott most fel.   A gyermekszív-átültetés mellett a „műszív”-program bevezetése a központ egyik legfőbb célja. A beültethető keringéstámogató eszköz nemcsak arra alkalmas, hogy a tervezett transzplantációig a beteg életben maradjon, de például vírusfertőzést követően ha a szívizom regenerálódik, a „műszív” eltávolíthatóvá válik, és a gyermek meggyógyulhat szívtranszplantáció nélkül is. A centrum öt munkatársa pillanatnyilag is a berlini központban tanulja e technikát.   Egyelőre még nem tudni, hogy hány keringéstámogató beszerzésére lesz szükség, az azonban tény, hogy egy ilyen eszköz 60-100 millió forintba kerül. Ám a beruházás hosszú távon megtérül, hiszen gyermek- és felnőttkori műtétekhez egyaránt használható. Horváth Ágnes miniszter ígéretet tett arra, hogy 2008-ban európai uniós támogatásból a szaktárca forrást biztosít keringéstámogató eszközök vásárlására és a tevékenység finanszírozására.

Az elmúlt években a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Gyermekszív Központja Európa egyik vezető szívsebészeti központjává vált. Az intézmény vezetője, dr. Szatmári András – aki többek között az Európai Gyermekkardiológus Társaság elnöke is – szeretné bővíteni az általuk jelenleg végezhető beavatkozások körét. Szakmai akadálya nincs, kizárólag a teljes keringéstámogatást lehetővé tévő, beültethető „műszív” hiánya miatt nem tudják műteni a szívtranszplantációra váró gyermekeket. Évente ezért öt-tíz gyermek gyógyulásának költségeit „piaci” áron kénytelen megvásárolni az egészségbiztosító, holott a berendezés beszerzése hosszú távon az Európai Unió piacán jelen lévő hazai gyermekszívközpont számára is többletbevételt eredményezhetne. Összeállításunkban a többi között a gyermek-szívtranszplantáció indulásának nehézségeiről és arról is olvashatnak, hogy a genomikai megközelítés térhódítása ma már a betegségek molekuláris szintű jellemzését is lehetővé teszi a gyermekkardiológiában. Akár a felnőtteknél, itt is előtérbe kerültek a katéteres eljárások és a beültethető eszközök, a terápiás eljárások fejlődésével pedig egyre nagyobb az igény az ultrahang alapú, részletesebb anatómiai információt nyújtó technikákra. Azokról a módszerekről, amelyekre nálunk még csak elvétve volt példa – ilyen a katéterintervenciós és műtéti beavatkozások egyidejű alkalmazása –, németországi tapasztalatok alapján adunk képet. Panoráma a 12–14. oldalon