A neuropátiában szenvedő betegek diagnosztikája, terápiája és gondozása különleges kihívást jelent az egészségügyi személyzet számára. A nehézségek abból származnak, hogy igen nagy betegpopulációt érint, és a részletes patomechanizmus nem tisztázott, ezért gyakran megfelelő oki terápia sem áll rendelkezésre.

A vakcináció  a  neuroimmunológiai betegséggel élők esetében  –  hasonlóan  az egészségesekhez  – általánosságban nem ellenjavallt.

Az EMA bejelentette, hogy az AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyaga igen ritka mellékhatásként Guillain-Barré szindrómaként ismert idegrendszeri rendellenességet okozhat.

Április 27-én frissítette a MANIT azt az iránymutatást, amelyet a neuroimmunológiai betegek Covid elleni oltására vonatkozóan tettek közzé, és amit korábban a MedicalOnline is közölt.

A vakcináció a neuroimmunológiai betegséggel élők esetében – hasonlóan az egészségesekhez – általánosságban nem ellenjavallt. Az autoimmun betegek immunizációja során észlelhető oltási reakciók és szövődmények incidenciája megegyezik az egészséges populációban is tapasztalt előfordulási gyakorisággal.

A European Brain Council korábbi felmérése szerint a lakosság közel egyharmada szenved idegrendszeri kórképekben. Első hallásra talán meglepő, hogy minden harmadik európainak neurológiai vagy pszichiátriai betegsége van, de ha jobban elemezzük a számokat, árnyaltabb képet kaphatunk.

A gyakorló orvos úgy véli, az ókori uralkodó nem malária, alkoholizmus vagy gyilkosság áldozata lett, ahogy más elméletek állítják.

Szakmailag a jól képzett, gyakorlott neurológus, emberileg viszont csak az tud segíteni, aki maga is átélte ezt a betegséget – mondja lapunknak Cilárik Adrienn, aki betegcsoportot alapított, s sorstársaival egy hazai alapítvány létrehozatalán dolgozik a Guillain−Barré-szindrómában szenvedő betegeknek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) feloldotta a Zika-vírus terjedése miatt február elsején kihirdetett globális egészségügyi vészhelyzetet.

A daganatok ellen a szervezet antitest termeléssel válaszol. Ezek az antitestek képesek a normális, ép szövetek felismerésére és kóros reakciók beindítására. Más esetekben a daganat specifikus hormonokat, fehérjéket, citokineket enzimeket termelnek, amelyek specifikus klinikai tüneteket eredményeznek. Ezek a rutin diagnosztikai gyakorlatban tumormarkerként szerepelnek, így kimutatásuknak mind a diagnosztikában, mind pedig a betegség lefolyásának, prognózisának megítélésében van szerepe.