A Nature Communications című rangos folyóiratban jelent meg az a publikáció, melyet teljes egészében az Élettani Intézet munkatársai jegyeznek.

Ígéretesnek nevezik a molekulát, amely a klinikai vizsgálatok első szakaszában kizárólag a rákos sejtekkel végzett, írja az Index.

A Tokiói Egyetem kutatói egy génszerkesztésre használt módszert alkalmaztak a rákos sejtek elleni küzdelemben, közli az Egészségkalauz.

Az ezredforduló környékén kifejlesztett, majd gyorsan bővülő genomikai és egyéb omikai, valamint más molekuláris biomedicinális megoldások a klinikai medicina és az egészségügy más területein is új korszakot nyitottak.

A koronavírus korai változatának nyomaira bukkantak egy Antarktiszról származó talajminta DNS-vizsgálata során, írja a Népszava.

A 2020-as orvosi Nobel-díjat dr. Harvey J. Alter, dr. Michael Houghton és dr. Charles M. Rice kapta a hepatitis C vírus (HCV) felfedezéséért.

Az ELTE és Semmelweis Egyetem kutatói szerint a DNS-lánc átkapcsolható úgy, hogy 5-6 évvel fiatalabb biológiai életkornak megfelelő állapotba kerülhessen a metilációs mintázat szerint.

A hőmérséklet és az érintés érzékeléséért felelős receptorok felfedezéséért az amerikai David Julius és Ardem Patapoutian kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.

Olyan genetikai ollót alkottak, amely képes felismerni a SARS-CoV-2 vírust, közli az MTI nyomán az InfoStart.

A Janus-kinázoknak négy tagja ismert (a JAK1, a JAK2, a JAK3 és a TYK2), melyek központi szerepet töltenek be számos citokinreceptor jelátvitelében. A receptorok ligandkötését követően a JAK fehérjék aktiválódnak és foszforilálják a „Signal Transducer and Activator of Transcription” (STAT) transzkripciós faktorokat, melyek a sejtmagba jutva a DNS-hez kötődve számos citokin és egyéb gyulladásos mediátor génexpresszióját regulálják, ezáltal befolyásolva az immunműködéseket.