Az áttétes vesesejtes carcinoma (mRCC, metastatic renal cell carcinoma) kezelése jelentős fejlődésen ment át az utóbbi két évtizedben, kezdetben a célzott terápiák, később a checkpoint-inhibitorok bevezetésével.

A mikrobiom befolyásolhatja a Covid-19 lefolyásának súlyosságát, és a fertőzésre adott immunválasz mértékét.

A bakteriális vaginózis egy olyan kórkép, melyben a vaginális ökoszisztéma egyensúlya felborul, a Lactobacillusok dominanciája helyett anaerob és fakultatív aerob baktériumok szaporodnak el.

Ma már tudjuk, hogy nem az élelmiszerekből származó koleszterin a felelős az érelmeszesedés kialakulásáért. A Journal of Lipid Research cikke szerint elképzelhető, hogy a szájban és a bélben élő baktériumok lipidjei állnak a kórkép hátterében.

A közelmúltig az emberen, illetve emberben élő mikrobióta – meghatározott helyen lévő mikroorganizmusok összessége – nehezen vizsgálhatónak és alig megismerhetőnek tűnt, mivel ezeknek a mikroorganizmusoknak a többsége nem, vagy csak nehézségek árán tenyészthető.

Kétirányú folyamat van kibontakozóban a mikrobiótánkkal kapcsolatos orvoslásban: egyrészt a fekális transzplantáció szabályozása, másrészt különféle betegségek kezelésére, megelőzésére hivatott szintetikus bélbaktériumok létrehozása.

A legelterjedtebb vírus az ember belében, eddig azonban még a létezéséről sem tudtunk. A felfedezése alátámasztja azt a nézetet, miszerint a vírusok lehetnek a bélrendszer urai, a bélben élő baktériumközösség szabályozói.

Amennyire tisztázódtak a sebészi, illetve endoszkópos beavatkozások alapelvei az epeúti infekciók ellátásában, annyira megoldatlan az optimális antibiotikum-kezelés kérdése.

A jelenlegi gyógymódok révén egyelőre nem lehet elérni a végső célt: a krónikus gyulladásos (bél)betegségek végleges megszüntetését és az újbóli fellángolások megelőzését. Mi az, ami a jövőben megoldást hozhat?