A diabetes késői szövődményeinek kockázata, kivédése
Bár jól ismert, hogy a cukorbetegek kezelésének intenzifikálása elmarad az ajánlásokban megfogalmazottaktól, az elmaradás mértékének számszerűsítésére eddig kevesen próbálkoztak. Jelen vizsgálatban a szerzők azt vizsgálták: hány év telik el az első, második és a harmadik oralis antidiabetikus szer bevezetése előtt, illetve, hogy ehhez milyen glikemiás kontroll társul.
Retrospektív kohorsz vizsgálatuk a UK Clinical Practice Research Datalink adataira épült. Ebbe az elemzésbe összesen 81.753 2-es típusú cukorbeteg került, akiknek betegsége 2004 és 2006 között került felismerésre, követésük pedig 2011. áprilisban ért véget.
A 7%, 7,5% és 8%-os határéték elérését követően medián 2,9, 1,9, ill. 1,6 év telt el a második orális antidiabetikum (OAD) bevezetését megelőzően. Két szer szedése esetén ezek az időtartamok lényegesen hosszabbak voltak: >7,2, >7,2 és >6,9 év. Az inzulinkezelés megkezdéséig egy szer szedése esetén >7,1, két szer esetén >6,1, három szer esetén 6 évet kellett várni. Az átlagos HbA1c érték a kezelés intenzifikálásakor 8,7%, 9,1%, ill 9,7% volt egy, kettő és három OAD szedése esetén. A gyógyszeres kezelés bevezetésétől az intenzifikálásig eltelt idő minden kezelési mód esetén meghaladta a medián követési időt (7,2 év). A nem megfelelő kontrollú betegek esetén a követés végén az intenzifikálás esélye alacsony volt (21-43,6% OAD-vel, 5,1-12% inzulinnal).
A nem megfelelő glikemiás kontroll ellenére a 2-es típusú cukorbetegek kezelésének intenzifikálása jelentősen elmarad a kívánatostól. A betegek nagy része éveken keresztül nem megfelelő glikemiás kontrollú marad, mielőtt az inzulinkezelést vagy a következő OAD-t elkezdenék. Ez a klinikai inercia jelentősen növelheti a késői szövődmények kialakulásának kockázatát.
Forrás: Khunti K, Wolden ML, Thorsted BL, Andersen M, Davies MJ: Clinical inertia in people with type 2 diabetes: a retrospective cohort study of more than 80,000 people. Diabetes Care 2013;36:3411-3417
