A Parkinson kór lefolyása során megkülönböztetünk ún. preklinikai szakaszt, amikor a PK-ra jellemző neurodegeneratív folyamatok elindulnak, de még klinikai tünetet nem okoznak, és ún. prodromális szakaszt, amikor egyes tünetek már jelen vannak, de nem elégségesek a PK diagnózisának felállításához.

A Parkinson-kórhoz kapcsolódó REM (rapid eye movement) alvási viselkedészavar, nyugtalan láb szindróma, nappali aluszékonyság, obstruktív alvási apnoé, illetve a cirkadián ritmus zavara jelentősen rontja az életminőséget.

Az előrehaladott Parkinson-kór diagnosztizálásában – és az eszközös terápia megkezdéséről való döntésben – előnyös lehet a Delphi-kritériumok figyelembe vétele.

Valamennyi hagyományos antidepresszáns biztonságosnak és jól toleráltnak minősül a Parkinson-kóros betegek depressziójának kezelésében. A terápiák eredményességében a poolozott analízisek mérsékelt hasznot sejtetnek.

A magyar Pápai-Pariz Ferenc már 1690-ben leírta a Parkinson-kór (PK) négy alapvető tünetét, a remegést, az izommerevséget, a meglassultságot és a testtartási instabilitást [1]. került át az orvosi köztudatba [2].

Alábbi írásunkban szeretnénk bemutatni a Parkinson-kóros betegek speciális ápolását, problémáik megoldását és mindennapi munkánkat PTE Neurológiai Klinika Mozgászavar Ambulanciáján.

Parkinson-kórban a hagyományos, dopamin-helyettesítő terápiák sikertelensége esetén előrehaladott terápiás lehetőségek alkalmazására kerül sor, köztük mély agyi stimulációra, levodopa/karbidopa intesztinális gélre vagy folyamatos szubkután apomorfin-infúzióra.

A Parkinson-kóros betegeknél a Covid-19 mind a motoros, mind a nem-motoros funkciókban romlást idéz elő – egyrészt a fertőzéshez köthető módon, másrészt a dopaminerg gyógyszerek farmakokinetikájában bekövetkező változások révén.

A vas-érzékeny, a neuromelanin-érzékeny és a diffúzió-érzékeny mágneses rezonanciás képalkotás (MRI) alkalmas lehet a Parkinson-kór korai detektálására és a kórlefolyás nyomon követésére.