hirdetés
2017. október. 19., csütörtök - Nándor.

Natural killer sejtek, vetélés és meddőség

Az uterinalis NK sejtek működésének megértése minden bizonnyal nagy kihívás elé állítja a humán reprodukciós szakembereket. Addig azonban, míg nem szerzünk több információt a normális terhességben betöltött szerepükről, nem igazolt, hogy a NK sejtek vizsgálata és az erre alapozott kezelés előnyös lenne habituális vetéléssel vagy meddőséggel diagnosztizált nőbetegek számára.

A natural killer (NK) sejtek fontos szerepet játszanak a vírusinfekciókra adott korai válaszban, ugyanakkor kóros működésüket összefüggésbe hozzák őket a sikertelen terhességekkel is. A közelmúltban több, egymásnak ellentmondó beszámoló is felbukkant a médiában és az interneten olyan kutatásokkal kapcsolatosan, melyekben NK sejtekkel „gyógyították” a meddőséget. Ezek abból az alapfeltételezésből indultak ki, hogy ezen állapotok hátterében a NK sejtek működészavara áll. Egyre több szolgáltató kínál vérteszteket a keringő NK sejtek számának és aktivitásának meghatározására. E tesztek nyomán sok nő számára ajánlanak fel kezeléseket, ami többek között szteroidok, intravénás immunglobulinok és TNFalfa-gátló szerek adását jelenti. E vizsgálatok és kezelések létjogosultságát azonban nem támasztják alá tudományos bizonyítékok.

 

A perifériás vér NK sejtjeinek vizsgálata

A perifériás és uterinalis NK sejtek hasonlósága miatt egyre szélesebb körben terjed a perifériás NK sejtek működésének vizsgálata olyan nők esetében, akiknél meddőség áll fenn vagy habituális vetélés fordul elő. E tesztek alapját az a hipotézis képezi, mely szerint habituális vetélés, illetve meddőség kapcsán kóros az uterinalis NK sejtek funkciója. Ezzel a megközelítéssel azonban több probléma is van. Először is, az uterinalis NK sejtek nem egyeznek meg teljes mértékben a perifériás NK sejtekkel, így a perifériás NK sejtek vizsgálata semmilyen információval nem szolgál arról, mi történik a méhben. Másodszor, a perifériás vérben lévő CD56+ NK sejtek százalékos aránya egészséges személyeknél 5% és 29% között változik. A vérben lévő NK sejtek arányát számos tényező befolyásolhatja, többek között a nem, az etnikai hovatartozás, a stressz vagy az életkor, ugyanakkor semmi nem utal arra, hogy a normáltartomány felső határát meghaladó értékek károsak lennének.

Harmadszor, a NK aktivitás meghatározására nagyon sokféle módszer létezik, és a vizsgálati eredmények igen nagy variabilitást mutathatnak az egyes laboratóriumok között. A leggyakrabban használt in vitro teszt a citotoxicitás, melynek nincs nagy relevanciája az in vivo NK sejtfunkcióját illetően.

Ami bizonyos, hogy vírusfertőzésekben a NK sejtek legfontosabb feladata a citokinek termelése. Ezen túlmenően az uterinalis NK sejtek lényegesen gyengébb citolitikus aktivitást mutatnak, mint a vérben lévő NK sejtek. Mindezek fényében nem várhatunk klinikailag releváns információkat sem a vérben lévő NK sejtek százalékos arányától, sem azok citotoxicitásától meddő vagy vetélő nők esetében.

 

Az uterinalis NK sejtek szerepe sikertelen terhességekben

Több próbálkozás is történt a NK sejtek számának összehasonlítására egészséges nők és olyan asszonyok között, akiknél habituális vetélés fordult elő, vagy meddőséget diagnosztizáltak. Ezek a vizsgálatok azon a vitatható feltételezésen alapultak, hogy a NK sejtek eddig még nem tisztázott módon valójában összefüggésben állhatnak a terhesség kudarcával. Normális körülmények között az uterinalis NK sejtek száma a peteérést követően, az LH szintjének változásával gyorsan változik. Ezen túlmenően a NK sejtek nem egyenletesen oszlanak el a mucosán belül, ennél fogva minden mintát az epiteliális felszíntől azonos mélységből kellene venni. Nem meglepő, hogy az eredmények ellentmondásosak. Az alkalmazott kezelések javallataként sokan a NK sejtek kórosan megemelkedett számát és aktivitását tekintik, ami azonban még jóval belül esik az egészséges nőknél észlelhető tartományon.

 

A vetélés és a meddőség kezelése NK-sejtek alapján

Meddőség és habituális vetélések kapcsán olyan szereket alkalmaznak a NK sejtek gátlásának kétséges szándékával, mint amilyenek például a szteroidok, az intravénás immunglobulin vagy a TNFalfa-gátlók. Az ezt elemző vizsgálatok megtervezése – például kontroll csoportok megléte vagy hiánya – aggályos, hiszen nem szabad megfeledkezni a placebohatáson túl arról sem, hogy a terápiás „siker” sok esetben pusztán arra vezethető vissza, hogy a beteg úgy érzi, hogy foglalkoznak vele. A NK sejtszám csökkentésére adott szteroidok és más kezelések egyikét sem hagyta jóvá gyógyszerhatóság reproduktív medicinában történő alkalmazásra. Ráadásul ezeknek a kezeléseknek igazolt veszélyei vannak mind az anyára, mind a magzatra nézve. Az említett kezeléseket annak ellenére felajánlják az érintettek számára, hogy azok ellentmondanak a szakmai testületek irányelveinek és a Cochrane-elemzések eredményeinek is, illetve, hogy az ezzel kapcsolatos metaanalízisek nem bizonyították e terápiák előnyös hatásait. Számos vita után ezeket a kezeléseket betiltotta az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatósága (FDA, Food and Drug Administration).

 

Összefoglalás

Az uterinalis NK sejtek működésének megértése minden bizonnyal nagy kihívás elé állítja a humán reprodukciós szakembereket. Addig azonban, míg nem szerzünk több információt a normális terhességben betöltött szerepükről, nem igazolt, hogy a NK sejtek vizsgálata és az erre alapozott kezelés előnyös lenne habituális vetéléssel vagy meddőséggel diagnosztizált nőbetegek számára. A mai technológiák iránt a betegekben nagy elvárások élnek, és nehéz elfogadniuk a diagnózis és a hatékony terápia hiányát. Valószínűleg alábecsüljük az internetes források és a bulvársajtó veszélyeit e tekintetben. E betegcsoport különösen érzékeny az anyagi terhek iránt, ugyanakkor esetükben különösen nagy a veszélye annak, hogy tudományosan nem megalapozott kezelésekbe lovallják bele magukat.

 

Forrás: Moffett A, et al. Natural killer cells, miscarriage, and infertility. BMJ. 2004;329:1283−1285.

Dr. Simonfalvi Ildikó
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

A háziorvostan rovat szerkesztői

Háziorvos rovat szerkesztői

Aktuális rovatszerkesztő


 

 

 

Dr. Patócs Attila

egyetemi docens

Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet

Szakmai önléletrajz

Akkor tudunk nehéz helyzetben lévő embertársainkon, barátainkon, rokonainkon segíteni, ha jobban megértjük a halállal kapcsolatos lelki folyamatokat, és mi magunk is rendezzük a viszonyunkat ezzel a kérdéssel.

Két közlemény is megjelent a British Medical Journal-ben a szteroid torokgyulladásban való alkalmazásáról. Az egyik egy review és metaanalízis (Corticosteroids for treatment of sore throat: systematic review and meta-analysis of randomised trials), a másik egy ajánlás (Corticosteroids for sore throat: a clinical practice guideline).