hirdetés
2017. június. 29., csütörtök - Péter, Pál.

Natural killer sejtek, vetélés és meddőség

Az uterinalis NK sejtek működésének megértése minden bizonnyal nagy kihívás elé állítja a humán reprodukciós szakembereket. Addig azonban, míg nem szerzünk több információt a normális terhességben betöltött szerepükről, nem igazolt, hogy a NK sejtek vizsgálata és az erre alapozott kezelés előnyös lenne habituális vetéléssel vagy meddőséggel diagnosztizált nőbetegek számára.

A natural killer (NK) sejtek fontos szerepet játszanak a vírusinfekciókra adott korai válaszban, ugyanakkor kóros működésüket összefüggésbe hozzák őket a sikertelen terhességekkel is. A közelmúltban több, egymásnak ellentmondó beszámoló is felbukkant a médiában és az interneten olyan kutatásokkal kapcsolatosan, melyekben NK sejtekkel „gyógyították” a meddőséget. Ezek abból az alapfeltételezésből indultak ki, hogy ezen állapotok hátterében a NK sejtek működészavara áll. Egyre több szolgáltató kínál vérteszteket a keringő NK sejtek számának és aktivitásának meghatározására. E tesztek nyomán sok nő számára ajánlanak fel kezeléseket, ami többek között szteroidok, intravénás immunglobulinok és TNFalfa-gátló szerek adását jelenti. E vizsgálatok és kezelések létjogosultságát azonban nem támasztják alá tudományos bizonyítékok.

 

A perifériás vér NK sejtjeinek vizsgálata

A perifériás és uterinalis NK sejtek hasonlósága miatt egyre szélesebb körben terjed a perifériás NK sejtek működésének vizsgálata olyan nők esetében, akiknél meddőség áll fenn vagy habituális vetélés fordul elő. E tesztek alapját az a hipotézis képezi, mely szerint habituális vetélés, illetve meddőség kapcsán kóros az uterinalis NK sejtek funkciója. Ezzel a megközelítéssel azonban több probléma is van. Először is, az uterinalis NK sejtek nem egyeznek meg teljes mértékben a perifériás NK sejtekkel, így a perifériás NK sejtek vizsgálata semmilyen információval nem szolgál arról, mi történik a méhben. Másodszor, a perifériás vérben lévő CD56+ NK sejtek százalékos aránya egészséges személyeknél 5% és 29% között változik. A vérben lévő NK sejtek arányát számos tényező befolyásolhatja, többek között a nem, az etnikai hovatartozás, a stressz vagy az életkor, ugyanakkor semmi nem utal arra, hogy a normáltartomány felső határát meghaladó értékek károsak lennének.

Harmadszor, a NK aktivitás meghatározására nagyon sokféle módszer létezik, és a vizsgálati eredmények igen nagy variabilitást mutathatnak az egyes laboratóriumok között. A leggyakrabban használt in vitro teszt a citotoxicitás, melynek nincs nagy relevanciája az in vivo NK sejtfunkcióját illetően.

Ami bizonyos, hogy vírusfertőzésekben a NK sejtek legfontosabb feladata a citokinek termelése. Ezen túlmenően az uterinalis NK sejtek lényegesen gyengébb citolitikus aktivitást mutatnak, mint a vérben lévő NK sejtek. Mindezek fényében nem várhatunk klinikailag releváns információkat sem a vérben lévő NK sejtek százalékos arányától, sem azok citotoxicitásától meddő vagy vetélő nők esetében.

 

Az uterinalis NK sejtek szerepe sikertelen terhességekben

Több próbálkozás is történt a NK sejtek számának összehasonlítására egészséges nők és olyan asszonyok között, akiknél habituális vetélés fordult elő, vagy meddőséget diagnosztizáltak. Ezek a vizsgálatok azon a vitatható feltételezésen alapultak, hogy a NK sejtek eddig még nem tisztázott módon valójában összefüggésben állhatnak a terhesség kudarcával. Normális körülmények között az uterinalis NK sejtek száma a peteérést követően, az LH szintjének változásával gyorsan változik. Ezen túlmenően a NK sejtek nem egyenletesen oszlanak el a mucosán belül, ennél fogva minden mintát az epiteliális felszíntől azonos mélységből kellene venni. Nem meglepő, hogy az eredmények ellentmondásosak. Az alkalmazott kezelések javallataként sokan a NK sejtek kórosan megemelkedett számát és aktivitását tekintik, ami azonban még jóval belül esik az egészséges nőknél észlelhető tartományon.

 

A vetélés és a meddőség kezelése NK-sejtek alapján

Meddőség és habituális vetélések kapcsán olyan szereket alkalmaznak a NK sejtek gátlásának kétséges szándékával, mint amilyenek például a szteroidok, az intravénás immunglobulin vagy a TNFalfa-gátlók. Az ezt elemző vizsgálatok megtervezése – például kontroll csoportok megléte vagy hiánya – aggályos, hiszen nem szabad megfeledkezni a placebohatáson túl arról sem, hogy a terápiás „siker” sok esetben pusztán arra vezethető vissza, hogy a beteg úgy érzi, hogy foglalkoznak vele. A NK sejtszám csökkentésére adott szteroidok és más kezelések egyikét sem hagyta jóvá gyógyszerhatóság reproduktív medicinában történő alkalmazásra. Ráadásul ezeknek a kezeléseknek igazolt veszélyei vannak mind az anyára, mind a magzatra nézve. Az említett kezeléseket annak ellenére felajánlják az érintettek számára, hogy azok ellentmondanak a szakmai testületek irányelveinek és a Cochrane-elemzések eredményeinek is, illetve, hogy az ezzel kapcsolatos metaanalízisek nem bizonyították e terápiák előnyös hatásait. Számos vita után ezeket a kezeléseket betiltotta az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatósága (FDA, Food and Drug Administration).

 

Összefoglalás

Az uterinalis NK sejtek működésének megértése minden bizonnyal nagy kihívás elé állítja a humán reprodukciós szakembereket. Addig azonban, míg nem szerzünk több információt a normális terhességben betöltött szerepükről, nem igazolt, hogy a NK sejtek vizsgálata és az erre alapozott kezelés előnyös lenne habituális vetéléssel vagy meddőséggel diagnosztizált nőbetegek számára. A mai technológiák iránt a betegekben nagy elvárások élnek, és nehéz elfogadniuk a diagnózis és a hatékony terápia hiányát. Valószínűleg alábecsüljük az internetes források és a bulvársajtó veszélyeit e tekintetben. E betegcsoport különösen érzékeny az anyagi terhek iránt, ugyanakkor esetükben különösen nagy a veszélye annak, hogy tudományosan nem megalapozott kezelésekbe lovallják bele magukat.

 

Forrás: Moffett A, et al. Natural killer cells, miscarriage, and infertility. BMJ. 2004;329:1283−1285.

Dr. Simonfalvi Ildikó
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

A háziorvostan rovat szerkesztői

Háziorvos rovat szerkesztői

Aktuális rovatszerkesztő


 

 

 

Dr. Vásárhelyi Barna

egyetemi docens

Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet

Szakmai önléletrajz

 

A nagy meleget nemcsak az emberek, de az állatok is nehezen bírják. A kutya-meleg a kutyákat is megviseli.

Sorozat a sorozatban következik, előreláthatóan négy tételben, a cukroktól a cukorpótlókon át az édesítőszerekig, azok vélt és valós, pozitív és negatív hatásaival bezárólag.