hirdetés
2017. augusztus. 20., vasárnap - ALKOTMÁNY ÜNN., István.

Immunológiai tesztek és terápiák a reproduktív medicinában – egyesült államokbeli és ausztráliai tapasztalatok

A vizsgálat adatai alapján jelenleg is széles körben vizsgálnak immunológiai tényezőket meddőségben, azonban további kutatások szükségesek evidence-based diagnosztika és terápia felállításához. Ausztráliában és az Egyesült Államokban az endokrinológiai praxisok 10−30%-a hirdet immunvizsgálatokat és -terápiát meddő betegei számára. A nemrégiben elvégzett vizsgálatok és metaanalízisek szerint azonban e gyakorlatnak csekély vagy nem igazolt a hatásossága.

A gyermeket tervező párok körülbelül 3−10%-ánál igazolódik meddőség, melynek oka az esetek 10%-ában még a legalaposabb kivizsgálás mellett is rejtve marad. Az esetek jelentős részében az alkalmazott kezelések (pl. in vitro fertilizáció, IVF) dacára is elmarad a gyermekáldás. Mind a betegek, mind az orvosok részéről nagy igény van olyan diagnosztikai és terápiás módszerek iránt, melyekkel növelhető a sikeres terhességek esélye. Az utóbbi időben e téren egyre nagyobb érdeklődés fordul az immunológiai tényezők felé.

Mind többen vizsgálják az autoimmun eltérések (pl. antifoszfolipid, pajzsmirigy ellenes, antinukleáris és sperma ellenes antitestek) és a reproduktív kudarc lehetséges kapcsolatát. A „reproduktív autoimmun kudarc szindrómát” eredetileg olyan nőknél írták le, akiknél endometriosis, meddőség és emelkedett autoantitest-szintek igazolódtak. E vizsgálatok eredményei alapján immunológiai kivizsgálást javasoltak specifikus antitestek kimutatására a meddőség kivizsgálásában. Ám e tesztek prediktív értéke évtizednyi kutatás ellenére is kétséges.

Az antifoszfolipid antitestek foszfolipidekkel szemben termelődött szerzett IgG, IgM és/vagy IgA típusú antitestek, melyeket összefüggésbe hoznak a méhlepény lassan progrediáló thrombosisával és infarktusával. Az antifoszfolipid antitest (APA) szindróma kórismézése a klinikai manifesztáción és a kóros antitestek kimutatásán alapul. Több vizsgálat kapcsán is arról számoltak be, hogy in vitro fertilizációval (IVF) kezelt betegeknél gyakoribb a pozitív APA-lelet, mint a kontrollszemélyek körében. A legtöbb vizsgálat szerint azonban az APA-pozitivitás nem befolyásolja a terhességi kimeneteleket.

Tireoglobulinnal és a tireoid-peroxidázzal szembeni autoantitestek mutathatók ki Hashimoto-thyreoiditsben, Graves-betegségben, post partum thyreoiditisben és esetenként egészséges személyeknél is. Beszámoltak arról, hogy pajzsmirigy ellenes antitestek összefüggnek az első trimeszterbeli vetélésekkel, ugyanakkor az elemzések nem terjedtek ki a vetélés egyéb okaira. A pajzsmirigy ellenes antitestek az autoimmun betegség markerei, és szerepet játszhatnak a beágyazódási zavarok létrejöttében.

A spermium ellenes antitestek is felelősek lehetnek a meddőség kialakulásában. A nemzőképtelen férfiak 10-15%-ánál, míg a tisztázatlan okú meddőségben szenvedő nők 15-20%-ánál vannak ejelen spermium ellenes antitestek.

Az alloimmunitás adaptív antigénspecifikus válasznak tekinthető egy másik személy alloantigénjeivel szemben. A sikeres terhességhez szükséges, hogy az anyai szervezet immunrendszere figyelmen kívül hagyja vagy védje a fejlődő magzatot.

Az immunológiai tesztek egyik fő csoportja valamely autoimmun eltérés (antifoszfolipid, pajzsmirigy ellenes, antinukleáris és sperma ellenes antitestek) kimutatását célozza, másik része valamilyen egyéb immunológiai rendellenesség celluláris detektálására szolgál (például természetes killer sejtek, immunfenotípusok, antipaternális citotoxicitás).

A szerzők az Egyesült Államokban és Ausztráliában elemezték az immunológiai diagnosztika és terápia alkalmazását a reproduktív medicinában. A vizsgálat célja az egyes országok gyakorlatában mutatkozó különbségek felmérése volt.

 

Résztvevők és módszerek

Az orvosoknak anonim kérdőívet küldtek ki, melyben arra kérdeztek rá, mi alapján döntenek arról, hogy az adott betegnél felmerül-e immunológiai kivizsgálás szükségessége (pl. laboratóriumi kritériumok). A második kérdéskör a javasolt immunológiai tesztek típusaival, a harmadik kérdéskör pedig az egyes intézményekben a betegek számára felajánlott különböző immunológiai/alvadásgátló terápiákkal foglalkozott. A kérdések azt is igyekeztek felmérni, hogy az adott orvos milyen tapasztalatokkal rendelkezik az immunterápia/alvadásgátló kezelés terén.

 

Eredmények

Minden megkérdezett endokrinológus visszaküldte a kérdőívet, ami az amerikai szakrendelések 44%-át (112/254), az ausztráliai szakrendelések 53%-át (18/33) képviselte.

Az amerikai praxisok többsége (94%), az ausztráliai praxisok mindegyike (100%) felajánlja az immunológiai kivizsgálás lehetőségét habituális vetélés eseteiben. Ez összességében az alábbi teszteket foglalja magában: APA, lupus antikoaguláns és antinukleáris antitestek. Érdekes megfigyelés volt, hogy a bármilyen típusú immunológiai tesztek kérésének második leggyakoribb javallata a beteg kívánsága.

Az ausztráliai és amerikai orvosok többsége egyaránt valamilyen alvadásgátló kezelést javasol, ha az APA-teszt pozitív eredményt ad. A leggyakrabban alkalmazott szer az aszpirin és a szteroidok, vagy önmagukban, vagy egymással kombinációban. Az ausztráliai centrumok egyike sem ajánl fel leukocyta-immunizációs vagy IVIG terápiát, míg az egyesült államokbeli praxisok 10%-a leukocyta-immunizációt, 19%-a IVIG-et javasol. A leukocyta-immunterápia leggyakoribb indikációja a habituális vetélés, míg az IVIG terápiáé a természetes killer sejtek kóros aktivitása.

 

Összefoglalás

A vizsgálat adatai alapján jelenleg is széles körben vizsgálnak immunológiai tényezőket meddőségben, azonban további kutatások szükségesek evidence-based diagnosztika és terápia felállításához. Ausztráliában és az Egyesült Államokban az endokrinológiai praxisok 10−30%-a hirdet immunvizsgálatokat és -terápiát meddő betegei számára. A nemrégiben elvégzett vizsgálatok és metaanalízisek szerint azonban e gyakorlatnak csekély vagy nem igazolt a hatásossága.

 

Forrás: Ghazeeri GS, et al. Immunological testing and treatment in reproduction: frequency assessment of practice patterns at assisted reproduction clinics in the USA and Australia. Hum Reprod. 2001;16:2130−2135.

Dr. Simonfalvi Ildikó
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

A háziorvostan rovat szerkesztői

Háziorvos rovat szerkesztői

Aktuális rovatszerkesztő


 

 

 

Dr. Patócs Attila

egyetemi docens

Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet

Szakmai önléletrajz

A 104-es segélyhívó szám teljes integrálásának nincsen egyetlen olyan pozitív vonatkozása sem a társadalom számára, amely miatt ez megérné. Szinte biztosra vehető, hogy az integráció miatt további csúszások is lesznek a kiérkezési időben, és ezek igen, okozhatják majd akár egy-egy beteg halálát is.

Vajon emlékeink és emlékezőképességünk is kiállják-e az idő próbáját? Hogyan játsszunk memóriánkkal úgy, hogy ne az játszhasson velünk kényére-kedvére?