hirdetés
2017. március. 28., kedd - Gedeon, Johanna.

A Crohn-betegség diagnosztikája és terápiája

A Crohn-betegség a gasztrointesztinális traktus krónikus gyulladásos állapota, mely a szájüregtől a végbélig a gyomor-bél rendszer bármely pontján kialakulhat. Inkább a nők, mintsem a férfiak betegsége, és inkább az északi félteke iparilag fejlettebb országaiban fordul elő. 

Bár a Crohn-betegség etiológiája nem pontosan tisztázott, feltehetőleg összefüggésben áll a NOD2 gén mutációjával. A dohányzás, valamint az orális fogamzásgátlók és nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) szedése fokozza a tünetek fellángolásának kockázatát.

Klinikai kép

A Crohn-betegség leggyakoribb tünetei: hasi fájdalom, hasmenés, általános gyengeségérzés, láz, gasztrointesztinális vérzés és testsúlycsökkenés. A rizikótényezők és a szóba jövő diagnózisok tisztázása során rá kell kérdezni a közelmúltban tett utazásokra, antibiotikumszedésre, ételintoleranciára, egyéb gyógyszerek szedésére, dohányzásra, családban előfordult gyulladásos bélbetegségre. Ezen túlmenően a kérdéseknek ki kell térniük a potenciális extraintesztinális manifesztációkra (szem- és ízületi problémák, anaemia stb.).

A fizikális vizsgálat során mérni kell a szívfrekvenciát, a vérnyomást, a testhőmérsékletet és a testsúlyt. A hasi vizsgálat során hasi feszülés, puffadás vagy terime jeleit kell keresni. Kötelező az anorectalis vizsgálat elvégzése is, mivel az esetek egyharmadában előfordulhatnak perirectalis tályogok, fissurák vagy fistulák is.

Diagnosztika

A laboratóriumi tesztek célja a Crohn-betegség aktivitásának és szövődményeinek feltérképezése, a terápiára adott válasz nyomon követése.          relapszusát (szenzitivitása 80%, specificitása 90,7%; pozitív valószínűségi arány = 1,9, negatív valószínűségi arány = 0,04).

Az ileoszkópiával és biopsziás mintavétellel is kiegészített kolonoszkópia a Crohn-betegség diagnosztikájának értékes eszköze. Jellegzetes endoszkópos eltérés az elváltozások szakaszos megjelenése a bélben (gyulladt és ép/nek tűnő/ bélszakaszok váltakozása), az utcakőszerű kép, a kifekélyesedések és a szűkületek. A hisztológiai vizsgálat során neutrofil gyulladásra, el nem sajtosodó granulomákra, a Paneth-sejtek metapláziájára és a bélbolyhok károsodására derülhet fény. Az egyéb diagnosztikai eszközök sorában meg kell említeni a kapszula endoszkópiát, a CT- és MR-vizsgálatot, valamint a vékonybél-passage kontrasztanyagos röntgenvizsgálatát. Amennyiben szűkületek ismertek, a kapszula endoszkópia kerülendő, mivel a kapszula elakadhat a szűkületeknél. Felső tápcsatornai panaszok észlelésekor, vashiányos anaemiát mutató tünetmentes betegeknél és normális kolonoszkópiás lelettel rendelkező aktív Crohn-betegség eseteiben a nyelőcső és a gyomor endoszkópos vizsgálata javasolt.

Terápia

A kezelés módját a betegség elhelyezkedésén, aktivitásán és súlyosságán túl a betegséghez társuló szövődmények szabják meg. A terápia célja a tünetek kontrollja, klinikai remisszió elérése és fenntartása minimális mellékhatások mellett.

Két alapvető terápiás stratégia ismert. A hagyományos „lépcsőzetes” („lentről felfelé”) kezelés során először kortikoszteroidokat és mezalamin származékokat adnak, és innen haladnak az immunmodulátorok és az anti-TNF-alfa szerek felé. A „fentről lefelé” szemlélet szerint anti-TNF szerekkel kezdődik a kezelés. Az optimális terápiás stratégia tekintetében egyelőre nem született szakmai konszenzus.

A kezdeti stádiumú Crohn-betegség kezelésének szerei: mezalamin származékok (szulfaszalazin, 5-amino-szalicilsav [5-ASA]), antibiotikumok (főként metronidazol és ciprofloxacin), budezonid (orális, kontrollált felszabadulású glükokortikoid).

A közepes súlyosságú Crohn-betegség terápiájának szerei: kortikoszteroidok, azatioprin és 6-merkaptopurin, metotrexát, anti-TNF szerek. Olyan esetben szükséges e szerekre váltani, ha az enyhe formák kezelésére javasolt szerek hatástalannak bizonyulnak, vagy láz, testsúlycsökkenés, hasi fájdalom, hányinger és hányás (elzáródás nélkül) vagy anaemia áll fenn.

Súlyos Crohn-betegségben a fenti gyógyszeres kezelés ellenére a tünetek perzisztálnak, illetve bélelzáródás vagy más szövődmények alakulnak ki. Ezek a betegek sürgősségi kórházi felvételre szorulnak, melynek során gasztroenterológiai konzíliumra is sor kell kerüljön.

A fenntartó kezelés hatásos szere az azatioprin, mellyel hosszabb távú remisszió biztosítható. A kis dózisú hagyományos kortikoszteroidok és 5-ASA hatástalanok a Crohn-betegség remissziójának fenntartásában, a nagy dózisú kortikoszteroidok hatásosságát e téren azonban még kevéssé vizsgálták.

A sebészeti kezelés leggyakoribb indikációja a terápia refrakter betegség, a más módon nem uralható vérzés, a bélperforáció és –elzáródás, a tályog, a diszpázia, a malignus elfajulás és a kezelésre nem reagáló fulmináns betegség.

 

Forrás: Wilkins T, et al. Diagnosis and management of Crohn’s disease. Am Fam Phys. 2011;84:1365−1375.

Dr. Simonfalvi Ildikó
a szerző cikkei

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

A háziorvostan rovat szerkesztői

Háziorvos rovat szerkesztői

Aktuális rovatszerkesztő


 

 

Vásárhelyi Barna 

Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet

Szakmai életrajz

Megtiszteltetés számomra, hogy orvosi jövőkutatóként megoszthatom Önökkel az automatizálás egészségügyre gyakorolt hatásaival kapcsolatos kutatásom eredményeit.

A túlsúlyos szülők normálisnak tartják szintén súlyproblémákkal küzdő gyermekeiket, ám az már érdekesebb, hogy kimutathatóan alulbecsülik gyermekük súlyát.