hirdetés
2017. december. 17., vasárnap - Lázár, Olimpia.

A betegségaktivitás, illetve a szérum- és széklet-biomarkerek összefüggései Crohn-betegségben

Crohn-betegségben a kórfolyamat aktivitásának pontos meghatározása a kezelés alapvető eleme. Egyelőre nem egyértelmű, mely klinikai tényezők játszanak szerepet a betegég aktivitásának meghatározásában. 

A betegségaktivitás nyomon követésére alkalmazott eszközök hátránya a jelentős interobserver variabilitás, a betegség aktivitásának szubjektív mérése, illetve az a tény, hogy ezek nem alkalmazhatók a Crohn-betegek egyes jelentős alcsoportjaira. Mindazonáltal a Crohn’s Disease Activity Index (CDAI) jelenleg is széles körben alkalmazott mérőszám a klinikai vizsgálatokban a betegség aktivitásának megadására.

Korábban felmerült, hogy e célra alkalmas lehet a Crohn’s Disease Endoscopic Index of Severity eszköz is, egy vizsgálat azonban azt jelezte, hogy viszonylag gyenge korreláció áll fenn a klinikai remisszió (a CDAI alapján megadva) és az endoszkópos javulás (a Crohn’s Disease Endoscopic Index of Severity alapján megadva) között aktív Crohn-betegség azon eseteiben, ahol indukciós kortikoszteroid-terápiára került sor. Az újabb vizsgálatok azonban azt mutatták, hogy az aktív Crohn-betegség kimenetelei az anti-tumernekrózis-faktor (TNF) infliximabbal javíthatók.

Az endoszkópos elváltozások súlyosságának megítélésére alkalmas egyszerűsített eszköz, a Simple Endoscopic Score for Crohn’s Disease (SES-CD) később került be a gyakorlatba. A fent vázolt előrelépéseknek köszönhetően az endoszkópiás indexeket egyre gyakrabban alkalmazzák a Crohn-betegség kezelésével foglalkozó klinikai vizsgálatokban olyan szerek terápiás hatásának megítélésében, melyek célja a nyálkahártya gyógyulásának (endoszkópos gyógyulás) indukciója vagy fenntartása. Mindazonáltal a betegség súlyosságának meghatározásában az endoszkópia viszonylag invazív és költséges módszer, ezért ideális lenne olyan pontos laboratóriumi teszt, melynek segítségével kevésbé invazív módon és olcsóbban érhető el ugyanez a cél.

Számos ígéretes szerológiai és széklet-biomarker van, mint például a C-reaktív protein (CRP), az interleukin-6 (IL-6), a laktoferrin (Lf) és a kalprotektin (Cp).

A CRP egy igen szenzitív akutfázis-fehérje, melyet a máj termel a gyulladásra, fertőzésre vagy szövetkárosodásra válaszul. Sajnos, nem egyértelműek az arra vonatkozó adatok , hogy Crohn-betegségben összefügg-e az aktivitással. A CRP gén különböző régióin belül olyan egyszeres nukleotidpolimorfizmusokra (SNP, single nucleotide polymorphism) derült fény, mely befolyásolhatja a CRP-termelés alapszintjét vagy stimulációra beálló értékét. A CRP-termelés befolyásoló citokineket kódoló génekben ugyancsak SNP-k igazolódtak, melyeknek funkcionális jelentőségük lehet.

Egyelőre nem tisztázott, hogy ezek a genetikai polimorfizmusok milyen mértékben hatnak az alap és stimulált CRP-szintekre egészséges személyeknél, illetve gyulladásos bélbetegségben (IBD, inflammatory bowel disease) szenvedők körében.

Az IL-6 proinflammatorikus citokin, mely CRP termelésére serkenti a hepatocytákat. Az IL-6 szérumszintje IBD-ben megemelkedik, összefüggést mutat a klinikai betegségaktivitással (a CDAI alapján meghatározva), valamint előre jelzi a betegség relapszusát. A Lf és a Cp a polimorfonukleáris sejtekben lévő szekunder granulumok alapvető alkotórésze. A széklet Lf- és Cp-szintjét egyaránt érzékeny markernek találták a bélgyulladás kimutatásában IBD eseteiben, illetve hasznosnak bizonyult a gyulladásos és nem gyulladásos bélbetegségek egymástól való elkülönítésében.

Egyesült államokbeli és kanadai szerzők a Crohn-betegség klinikai és endoszkópos aktivitása (a CDAI, illetve a SES-CD alapján), valamint a szérum és széklet biomarkerei közötti korrelációkat elemezték. Ennek során vizsgálták a CRP és CRP promoter génekben lévő SNP-ket, illetve ezek potenciális hatását a CRP-szérumkoncentrációkra.

Betegek és módszerek

A vizsgálatot két tercier központban végezték 2004 novembere és a 2006 novembere között. Olyan felnőtt betegeket választottak be a vizsgálatba, akiknél igazolt volt az ileumot és/vagy vastagbelet érintő Crohn-betegség, és akiknél ileokolonoszkópiára került sor a betegség aktivitásának vagy a diszplázia szűrésének céljából a vastagbelet érintő betegség tartós fennállása során. Kizárási kritérium volt az egyidejűleg fennálló autoimmun betegség, aktív fertőzés, rosszindulatú daganatos megbetegedés, vékonybél-elzáródásra utaló klinikai vagy radiológiai jelek, illetve ileosztóma.

A betegség klinikai aktivitását a CDAI alapján adták meg: 150 pont felett véleményeztek aktív Crohn-betegséget. Az endoszkópos betegség súlyosságát az endoszkópiát végző szakember határozta meg a SES-CD alapján, a laboratóriumi leletek ismerete nélkül: 7 pont felett mondták ki aktív Crohn-betegség fennállását. Ezen túlmenően mérték a szérumból a nagy szenzitivitású CRP (CRP, high sensitivity CRP) és az IL-6 koncentrációját, továbbá a székletből meghatározták a Cp-t és Lf-et is. A genetikai vizsgálatok során feltérképezték a CRP génben a specifikus genetikai polimorfizmusokat.

Eredmények

Nem volt szignifikáns összefüggés a CDAI és SES-CD pontszámok vagy a CDAI pontszámok és a CRP- és IL-6-szérumkoncentrációk között, illetve a széklet kalprotektin- és laktoferrinszintjeivel. Ezzel szemben a szérum-CRP és -IL-6, valamint a székletben a kalprotectin és laktoferrin szignifikánsan jobban összefüggött azokban az esetekben, ahol az endoszkópos vizsgálat aktívabb betegséget jelzett (SES-CD score ˃7 pont). A CRP 717 pozícióban homozigóta mutáns és heterozigóta státusz szignifikánsan összefüggött az alacsonyabb CRP-koncentrációkkal. Trendszinten magasabb CRP-koncentrációkat észleltek a CRP 286 pozícióban heterozigóta adenin mutáns típusú genotípusban.

Követeztetések

A szérum és széklet biomarker-koncentrációi összefüggtek a betegség endoszkópos képével, a klinikai súlyosság tekintetében azonban már nem mondható el ugyanez. A stimulációra adott  CRP-választ  jelentősen befolyásolják bizonyos genetikai polimorfizmusok.

 

Forrás: Jones J, et al. Relationships between disease activity and serum and fecal biomarkers in patients with Crohn’s disease. Clin Gastroenterol Hepatol. 2008;6:1218–1224.

Dr. Simonfalvi Ildikó
a szerző cikkei

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

A háziorvostan rovat szerkesztői

Háziorvos rovat szerkesztői

Aktuális rovatszerkesztő


 

 

 

Dr. Patócs Attila

egyetemi docens

Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet

Szakmai önléletrajz

Ez egy nagyon bonyolult dolog, olyan bonyolult, hogy még mi, orvosok sem teljesen értjük, maximum sejtjük, vagy szeretnénk sejteni.

Egy friss statisztika szerint a 2017-es év első felében több adat került illetéktelen kezekbe, mint tavaly az egész esztendő alatt. Ez összességében tavaly 1,9 milliárd elveszett személyes adat volt – és már csak alig félév van a GDPR hatálybalépéséig.