Onkokardiológiai munkacsoport alakult

A mai legkorszerűbb daganatellenes gyógyszerek, a klasszikus kemoterápiák éppúgy, mint a célzott onkológiai kezelések toxikusak, és a szívet is megterhelik. A hatóanyagok pusztítják a ráksejteket, ám ezzel együtt sajnos káros hatást fejthetnek ki az érrendszerre is. Kihathatnak a vérnyomásra, károsíthatják a szívizmot, szívritmuszavarokat okozhatnak, felgyorsíthatják az érelmeszesedést. Mindez károsíthatja a szívizmot és a burkot, a billentyűket, valamint a szív ereit. A kezelésnek lehetnek akut, azonnali, közép és akár 10 év múlva jelentkező hatásai is – melyeket meg kell próbálni elkerülni.

– Ma már bizonyos daganatos, például emlőrákos betegek 63 százalékánál öt éven túli a túlélés. Akik meghalnak, azok közül többen vesztik életüket a kezelés okozta szív-és érrendszeri szövődmény következtében, mint a rák (vagy annak visszatérése) miatt. Nagyon fontos leszögezni, nem az a cél, hogy a beteg ne kapjon kemoterápiát. Mindig a rák elleni küzdelem az elsődleges, hiszen a rosszindulatú daganat az életet veszélyezteti. A mindent felülíró feladat tehát túlélni a rákot – ám minél jobb egészségi állapotban.

A kezelések mellékhatásai miatt nem megrettenni kell, netán visszautasítani a terápiát, hanem a kockázatok ismeretében tudatosan mérsékelni a szövődmények veszélyét. A kardiológiai mellékhatások éppen azért fordulnak elő manapság nagyobb számban, mert egyre hatékonyabbak az onkológiai kezelések. Amíg néhány évtizede nem álltak rendelkezésre hatásos terápiák, esélyük sem volt a betegeknek hosszabb távú mellékhatásokra, mert meghaltak azelőtt, hogy azok kialakulhattak volna. Viszont ahogyan nő a gyógyultak és a betegséget hosszan túlélők aránya, úgy jelentkeznek azok a mellékhatások, amelyekkel évek vagy évtizedek elteltével kell szembenézni, s visszavezethetők az egykori daganatellenes kezelésekre” – mondja dr. Nagy András Csaba kardiológus, a fővárosi Uzsoki Utcai Kórház I. Belgyógyászati-Kardiológiai Osztályának osztályvezető főorvosa.

„Rengeteg vizsgálat készült már ebben a témában, egyes terápiák akár az alkalmazásuk 28-30 százalékában is okoznak szív- és érrendszeri problémákat, amikre komolyan figyelni kell. Már a kezelés megkezdése előtt fontos a kockázatok felmérése, azokat figyelembe véve kell kiválasztani a megfelelő terápiát, majd, ha indokolt, szükséges a szigorú kontroll is. Ha már az onkológusok, a háziorvosok gondolkodásának része lesz, hogy erre figyelni kell, az már egy nagy előrelépés”, hangsúlyozza a főorvos.

A Magyar Kardiológusok Társasága is éppen ezért arra hívja fel a figyelmet, hogy fontos a kockázatelemzés és az ellenőrzés. Szeretnék elérni, hogy minden onkoteam elé kerülő betegnél legyen kötelező felmérni a beteg kardiológiai státuszát, rizikófaktorait. Ha a kezelőorvosnak ezek az információk a kezdetektől rendelkezésére állnak, pontosan követheti páciensei kardiológiai állapotát. A személyre szabott kockázati elemzés nyomán a kardiológiai mellékhatásokkal fenyegető terápiák elindításával akár párhuzamosan megkezdhetnek olyan támogató (szupportív) kezelést is, amely révén a késői szív- és érrendszeri szövődményeket meg tudják előzni, vagy képesek lehetnek azokat visszafordítani!