hirdetés
2018. október. 20., szombat - Vendel.
hirdetés

Kognitív zavart is okozhat a sok probiotikum!

A probiotikumoknak is vannak mellékhatásai. A válogatás nélkül, nagy mennyiségben szedett „jótékony” baktériumok a gasztrointesztinális diszkomfort mellett akár kognitív problémákat is okozhatnak. Indokolt lenne gyógyszer kategóriába sorolni a probiotikumokat, közölte a PharmaOnline.

hirdetés

A probiotikumok alkalmazásának, különösen, ha az életképes mikroorganizmusokkal teli készítményeknek a szedése nagy dózisokban történik, mellékhatásai is lehetnek, mutatnak rá a sokak számára meglepő tényre az Augusta Egyetem (Georgia, USA) kutatói a Clinical and Translational Gastroenterology folyóiratban megjelent közleményükben.A közlemény 30 olyan beteg vizsgálata alapján született, akik gasztrointesztinális panaszokkal kerestek fel belgyógyászt. A 30 beteg közül 22-nél kognitív zavarok, mint a zavartság és a koncentrációs képesség csökkenése is igazolhatók voltak, írja a PharmaOnline.

A kognitív zavarral küzdő páciensek 68 százalékánál a vékonybélben nagy kolóniaszámban találtak baktériumokat, továbbá az érintettek 77 százalékánál a vérből emelkedett D-tejsav szintet mutattak ki. A páciensek némelyikénél a normálisnak tekintett D-tejsav-szint két-, háromszorosát mutatták ki a vérből. A D-tejsav a Lactobacillusok cukorfermentáló tevékenysége eredményeként keletkezik; a vérbe jutva toxikusan hathat az idegsejtekre és – többek között – gondolkodásbeli problémákat, időérzékelési zavart válthat ki.

Bacteria Bifidobacterium isolated on white background, bacteria which are part of normal flora of human intestine are used as probiotics and in yoghurt production. 3D illustration Copyright: <a href='https://hu.123rf.com/profile_drmicrobe'>drmicrobe / 123RF Stock fotó</a>
Bacteria Bifidobacterium isolated on white background, bacteria which are part of normal flora of human intestine are used as probiotics and in yoghurt production. 3D illustration Copyright: drmicrobe / 123RF Stock fotó

Azoknál a pácienseknél, akiknél nem voltak jelen a kognitív zavarok, jelentősen kisebb arányban volt kimutatható mind a vékonybélbeli bakteriális kolonizáció (28 százalék), mind pedig a magas D-tejsav-szint (25 százalék).

A közleményből kiderül, hogy azok a betegek, akiknél a kognitív problémák megjelentek, korábban többféle probiotikumot is szedtek. Ez vezethetett a bélrendszerbeli bakteriális kolonizációhoz, és annak a – hidrogén- és metántermelésre visszavezethető – gasztrointesztinális következményeihez, azaz a puffadáshoz és a hasi fájdalomhoz.

A vékonybélbeli bakteriális kolóniák és a gasztrointesztinális, valamint a kognitív tünetek közötti ok-okozati kapcsolatot az a tény erősíti meg, hogy a probiotikumok szedésének abbahagyása és egy antibiotikumos kúra a tünetek javulásához vezetett: a gyomor- és bélrendszeri panaszok a betegek 70 százalékánál javultak, míg a zavartsággal leírt kognitív problémák a páciensek 85 százalékánál teljesen megszűntek.

A probiotikumok alkalmazása nem tekint vissza több évtizedes múltra. Mint arra a jelen vizsgálat is felhívta a figyelmet, az (életképes) mikroorganizmusok korlátok és szakember felügyelete nélküli alkalmazása veszélyeket rejt magában, sőt olyan kockázatokat is hordozhat, amiről jelenleg még nincs tudomásunk. Ennek fényében a közlemény szerzői felhívják a figyelmet a mértéktartó probiotikum-adagolásra, és azt tanácsolják, hogy a probiotikumokat nem étrend-kiegészítőként, hanem gyógyszerként kellene forgalomba hozni.

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés