hirdetés
2017. november. 24., péntek - Emma.
hirdetés

Gyógyszerek helyett lelki segítség kellene

Magyarországon 560 ezer pszichiátriai beteget tartanak nyilván, közülük körülbelül 90 ezren jutnak pszichoterápiás kezeléshez.

hirdetés

Társadalombiztosítási támogatással 18 féle terápia érhető el ambulánsan, hangzott el a Lélekben Otthon Alapítvány konferenciáján, ám hogy ez mennyire elmarad a tényleges szükséglettől, jól mutatja a kezelést sokszor kiváltó gyógyszerek mennyisége: 480 millió Xanax és Frointin tabletta fogy évente, s mellette 80 millió Rivotril.

A lelki segítségre szorulók száma persze nem csak Magyarországon növekszik. Bár az Egészségügyi Világszervezet (WHO) úgy kalkulált, hogy a depresszió, mint a leggyakoribb munkaképességet csökkentő betegség, világszerte 2020-ban éri el a dobogós második helyet, e kitüntető rangot azonban már 2013-ban abszolválta. Arra, hogy miért világjárvány méretűek a mentális betegségek – különösen a depresszió – sokféle elmélet létezik, amelyek egy része szétfeszíti a pszichológia kereteit, fejtette ki a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke. Néhányat azonban felsorolt Purebl György: ilyen például az idő, valamint az idő és az információ viszonya. Nemcsak az a gond, hogy túlterhelődünk információval, hanem mivel a technológiák 3-5 évente megújulnak, folyamatos tanulásra kényszerülünk, ráadásul az elsajátítandó „anyag” egyre bonyolultabb; példaként erre az elnök a tíz évvel ezelőtti mobiltelefonokat hasonlította össze a mai okos kütyükkel. De akár a munka és a magánélet egyensúlyának felborulása is fontos szerepet játszik az okok között. Manapság az európai munkavállalók 25 százaléka rendszertelenül, projektjellegűen dolgozik, az egyik héten sokat, a következőn semmit. S persze az sem elhanyagolható, hogy nagy az értékrend sokszínűsége, amelyek között nehéz identifikációs pontot találni.

S miközben a kultúránk igen toleráns – legalábbis látszólag – valójában fiatalnak, sikeresnek és gazdagnak kell lenni. Erre pedig csak keveseknek van valós esélye, s ez a frusztráció szintén szerepet játszik a mentális egészség megrendülésében.

Szakmai és társadalmi továbbképzés

Két embercsoport létezik, akiknél a mentális zavarok mindenkinél alacsonyabbak, említette Purebl György. Az egyik a több generáció óta igen gazdag családból származó fiataloké, a másik pedig a még mindig vadászó, gyűjtögető törzseké. Az ő esetükben nemcsak a szükségleteik vannak egyensúlyban, hanem az úgynevezett cirkadián ritmusuk is. (A belső óra, a cirkadián ritmusához igazodik a viselkedésünk, a különböző hormonok szintje, az alvás, a testhőmérséklet és az anyagcsere például – a szerk. megjegyzése.) E ritmus megzavarása a depresszió egyik legfontosabb kiváltója.

Senki sem gondolta, tette hozzá az elnök, hogy a XXI. században ennyi pszichológusra, pszichiáterre és a mentális egészséggel foglalkozó szakemberre lesz szükség. Jelenleg az egész világon kapacitáshiány van. Néhány országot kivéve igen hosszú a pszichoterápia várólistája, s igen sok helyen alulfinanszírozott a rendszer. Magyarországon sem véletlenül tolódott a magánpraxis irányába az ellátás. Purebl György szerint komoly gond, hogy a pszichoterápiában nálunk az általános egészségügyre jellemző szintnél is nagyobb a paternalizmus, mivel a betegek sok esetben nem az indikáció, hanem annak alapján kapnak terápiát, amilyen képesítéssel a terapeuta rendelkezik. Gondot okoz a minőségbiztosítás hiánya is, hiszen az ezt garantálni hivatott szupervízió csak részlegesen, egyes elemeiben szabályozott, nem úgy, mint például Nagy-Britanniában, ahol ugyan lazább a szakemberképzés, viszont sokkal szigorúbb és élethosszig tart a szupervízió.

Nemcsak a kapacitást kellene növelni, az alapellátás bevonásával, a közösségi gyakorlatok létrehozásával, de a közgondolkodás szintén „továbbképzésre” szorul. S persze korrekcióra szorul a finanszírozás is. Amennyiben egyetlen javaslatot tehetne ez utóbbi ügyében, az MPT elnöke az ambuláns pszichiátriát emelné ki a teljesítményvolumen-korlát (tvk) alól.

Önsegítő központok

Akadnak persze jó gyakorlatok is. A román társadalombiztosítás például szerződést köt a magán pszichoterapeutákkal, akiknek kezelését a tb-s beteg egy heten egyszer veheti igénybe, míg családterápia havonta egyszer jár. A havonta leadott jelentés alapján a román társadalombiztosítás kifizeti a terápia piaci árát.

Nagy-Britanniában más utat választottak. Richard Layard egészségközgazdász programja alapján – 12 millió fontos ráfordítással – olyan rendszer alakítottak ki, amely hatékony és gyors beavatkozást jelent a depressziós, szorongó betegeknek, annak érdekében, hogy minél előbb visszatérhessenek a munka világába. Egy évet eltöltve e körön kívül ugyanis szinte biztos, hogy pszichés betegség diagnosztizálható. Lord Layard rendszerét dr. Perczel-Forintos Dóra , a Semmelweis Egyetem  Klinikai Pszichológiai Tanszékének vezetője mutatta be.

A Layad-program 2006-ban indult, felállítva 250 kognitív terápiás központot, miközben nagy számban képezni kezdték a klinikai szakpszichológusokat. A célok között szerepelt többek között csökkenteni a várólista időtartamát, biztosítani a hatékony pszichoterápiás kezelést. A rendszert azóta is finomítják, például azzal kapcsolatban, hogy a mentális önsegítő központok dolgozzanak együtt – a mielőbbi munkába állás érdekében – a munkaügyi központokkal. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szisztémája ugyanakkor a meglévő hálózatok kihasználására teszi a hangsúlyt, valamint a finanszírozás átcsoportosítására, az elsődleges és másodlagos prevenció szintjére.

EKG kontra pszichoterápia

Míg az 1980-as évek közepén csak a főváros budai oldalán 11, összesen 300-500 ágyon pszichoterápiát nyújtó osztály működött – a hozzájuk tartozó ambulanciákkal – mindebből mára a fővárosban három maradt, s mutatóban egy vidéken, Miskolcon – derült ki a Semmleweis Egyetemen, illetve az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) keretein belül – ez utóbbi esetében a Tündérhegy – pszichoterápiás osztályok vezetőinek előadásából. Finanszírozási null-szaldójukat annak köszönhetik, hogy kiemelt rehabilitációs osztályként jutnak bevételhez, vagyis rájuk nem vonatkozik a tvk.

Ambuláns ellátásban – derült ki dr. Vizi János, az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) osztályvezető főorvosának szavaiból – a piaci árakhoz képest megalázóan alacsonyak a német pontok forint értékei. Egy pszichoterápiás ülés „ára” megegyezik három EKG vizsgálatéval. A szolgáltatók épp ezért ellenérdekeltek abban, hogy valódi pszichoterápiát végezzenek, hiszen ebben az esetben óránként legfeljebb két beteg látható el – s ez már csődbe is vinné a rendelést.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés