hirdetés
2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.
hirdetés

Az interstitium is szerv lehet

A bélfodor után ismét új szervet azonosított az emberi testben egy amerikai kutatócsoport, derül ki a Qubit cikkéből.

Kapcsolódó cikkek

A Neil Theise hepatológus-kórboncnok vezette kutatók március 27-én arról írtak a Nature Scientific Reports című folyóiratban, hogy javasolják „a bőr alatti állomány, a nyálkahártya és az izmokat határoló hártyák anatómiai besorolásának az átgondolását”. Vizsgálódásuk szerint a szóban forgó helyeken és testszerte másutt, például a bélrendszer és az izmok mentén, illetve a bőr alatt nagy mennyiségben előforduló kötőszövet, az interstitium „a sűrű szövésű, kollagénrostokból álló, a szöveteket egymástól elhatároló falak helyett inkább apró, egymással összeköttetésben álló, folyadékkal teli zsákocskák rendszerének” tűnik – írták tanulmányukban.

Az amerikai kutatók által vizsgált anatómiai képletről mindeddig úgy tudták, hogy „hézagpótló, összetartó, rögzítő, egységbe fogó” szerepük van, „más szöveteknek, szerveknek az összetartó vázát”, egy „mechanikus szerepű és ereket odaszállító vázat alkotó szivacsot” képez. Ehhez képest az amerikaiak szerint az interstitium folyadékkal telt zsákocskák rendszere.

Az interstitiumnak nemcsak különleges és jól leírható szerkezete, hanem jól meghatározható funkciója is van, így megérett a szervülésre. Amellett, hogy kipárnázzák és védik a szerveket a – például járás közben azokat érő – ütközésektől, a kötőszövetnek, pontosabban annak zsákocskáinak jóval fontosabb szerepe lehet a nyirokkeringésben és így a betegségek kialakulásában vagy épp az azok elleni védekezésben, mint azt eddig gondolták.

A szövetek közti folyadék a vér és a szöveti sejtek között teremt kapcsolatot. A nyirok a nyirokerek hálózatában kering. A szövetek és szervek közti állomány újraértelmezése segíthet jobban megérteni például a gyulladásos folyamatokat, illetve az ödémák kialakulását. A szövetek között egy átmeneti gyulladás során is jelentősen nőhet a folyadék mennyisége. Generalizált ödémák esetében viszont a szervezet egyes részein, leggyakrabban a végtagokon állandósulhat a sokszor fájó, viszkető érzést okozó vizenyő. Utóbbi gyakran jelentkezik idült szív- vagy veseelégtelenség esetén.

A kötőszövetes állomány új szervként való iktatásáért folyamodó kutatók szerint az interstitiumnak fontos szerepe lehet a fertőző ágensek, illetve a tumorsejtek szervezeten belüli elterjedésében.

Korántsem az interstitium lenne az első 21. században „felfedezett” szerv. A megtisztelő státuszt épp tavaly vívta ki magának például a bélfodor.

A teljes cikk

(forrás: Qubit)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés