hirdetés
2019. június. 18., kedd - Arnold, Levente.
hirdetés

A fertőzések mint a fokozott kardiovaszkuláris rizikó forrásai

A különféle infekciók, köztük az influenza, a tüdőgyulladás, illetve a húgyúti fertőzések jelentős mértékben fokozhatják a nem kívánatos kardiovaszkuláris események gyakoriságát.

hirdetés

A szív- és érrendszeri megbetegedések fokozott kockázata számos nem befolyásolható faktorral, köztük az életkorral, a nemmel vagy a genetikai adottságokkal függ össze. Vannak modifikálható rizikófaktorok (pl. dohányzás, vérnyomás- és koleszterinszint), amik befolyásolása révén a kardiovaszkuláris rizikó csökkenthető. Az előbbiek mellett létezik számos „akut” trigger is, amik egy adott időintervallumban emelhetik a szív- és érrendszeri események rizikóját. Ide sorolhatók a különféle fertőzések.

Az influenza 6-10-szeresére növeli a szívinfarktus rizikóját

Korábban már beszámoltunk arról, hogy az influenza fertőzés akár 6-10-szeresére is emelheti a szívinfarktus kockázatát. A pozitív influenza-teszteredményt követő 7 napon belül szignifikánsan több esetben, 6,05-ször gyakrabban jelentkezett szívinfarktus, mint a vizsgált időszak egyéb napjain. Különösen veszélyeztetettnek bizonyultak a 65 év feletti influenzás betegek. Esetükben a szívinfarktus gyakorisága még markánsabban megemelkedett, az a nem influenzás időszakban tapasztalt gyakoriság 7,31-szeresére nőtt.

A kardiovaszkuláris eseményt megelőzően a betegek harmada infekción esett át

Nemrégiben koronária eseményen (szívinfarktus) átesett 1312 beteg, illetve ischémiás stroke-ot szenvedett 727 beteg korábbi kórtörténetének a feldolgozásából kiderült, hogy az érintettek a fertőzést megelőző 1-2 évben olyan infekció(ko)n estek át, mint húgyúti fertőzés, tüdőgyulladás vagy egyéb légúti fertőzések.

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

A vizsgálat kimutatta, hogy a koronáriás szívbetegek 37 százaléka, illetve a stroke-ot szenvedettek 30 százaléka a nem kívánatos kardiovaszkuláris eseményt megelőző 3 hónap alatt valamilyen előbb említett infekción esett át.

A fertőzéseket követő második héten bizonyult a legmagasabbnak a kardiovaszkuláris rizikó.

Nem volt lényegtelen az sem, hogy az adott fertőzés mennyire bizonyult súlyosnak. A vizsgálat eredményei arról árulkodnak, hogy a súlyosabb, emiatt kórházi ellátást is igénylő infekciók a későbbiekben magasabb kardiovaszkuláris rizikóval jártak együtt, mint azok a fertőzések, amiket otthoni gyógyszeres kezeléssel vészeltek át a betegek.

Szív- és érrendszeri betegeknél lényeges a védőoltás!

A kutatók úgy vélik, hogy a megfigyelések hátterében a fertőzésekre adott immunválasz és a gyulladásos reakciók állnak. „Úgy tűnik, hogy a fertőzés a vér finoman hangolt rendszerének a működését is befolyásolja, hajlamosabbá téve azt a trombusok képződésére” – mondja Dr. Kamakshi Lakshminarayan, a Journal of the American Heart Association hasábjain megjelent közlemény szerzője.

Az eredmények ismételten felhívják a figyelmet a különféle fertőzésekkel szembeni védőoltások pl. influenza, pneumónia felvételének a fontosságára. 

(Forrás: MNT)

Dr. Budai Marianna
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés