hirdetés
2019. február. 22., péntek - Gerzson.
hirdetés

A cilostazol enyhíti az ateroszklerózist diabéteszesekben

Japán kutatók arról számoltak be a Circulationban, hogy 2-es típusú diabéteszes személyekben a foszfodiészteráz-gátló cilostazol hatására mérséklődött az ateroszklerózis.

hirdetés
Dr. Yoshimitsu Yamasaki, az Oszakai Egyetem dolgozója, a kutatás vezetője és munkatársai emlékeztettek arra, hogy az Egyesült Államokban már régóta alkalmazzák a cilostazolt claudicatio intermittens (artériaszűkület okozta időszakos sántítás) esetén, és Japánban is használatos a vérellátási zavart okozó krónikus arériaszűkület kezelésére.
Mind a cilostazol, mind az aszpirin trombocitagátló szer, és mindkettő alkalmas az ateroszklerózis kezelésére, azonban korábban nem vizsgálták, hogy ezek a gyógyszerek miként hatnak a carotis intima-media vastagságára.
A japán kutatók  329, 2-es típusú diabéteszben szenvedő, kelet-ázsiai beteget vontak be prospektív vizsgálatukba, olyanokat, akiknek feltehetőleg már kezdetben perifériás artériaszűkületük volt. A személyek egyik fele 81–100 mg/nap aszpirint, másik fele 100–200 mg/nap cilostazolt szedett.
Két év múltán megvizsgálták, hogy miként alakult az arteria carotis communis intima-media vastagsága a kezelés hatására. Mindkét szer csökkentette az intima-media vastagságot (a baloldali és a jobboldali maximális és átlagos vastagságot egyaránt), azonban a cilostazol hatása kifejezettebb volt, az átlagos balodali vastagság esetében például 53 százalékkal (a csökkenés a cilostazol hatására 0,043, az aszpirinéra 0,028 mm volt). A hatások és különbségeik nem változtak akkor sem, ha figyelembe vették az esetleges befolyásoló tényezőket, így a lipidszinteket és a glikált hemoglobin koncentrációját.
A kutatók bíztatónak tartják az eredményt, azonban szükségesnek látják, hogy nagyobb vizsgálatok is igazolják, hogy a cilostazol jól alkalmazható e betegcsoportban a kardiovaszkuláris események primér prevenciójára.

Dr. Yoshimitsu Yamasaki, az Oszakai Egyetem dolgozója, a kutatás vezetője és munkatársai emlékeztettek arra, hogy az Egyesült Államokban már régóta alkalmazzák a cilostazolt claudicatio intermittens (artériaszűkület okozta időszakos sántítás) esetén, és Japánban is használatos a vérellátási zavart okozó krónikus artériaszűkület kezelésére.

Mind a cilostazol, mind az aszpirin trombocitagátló szer, és mindkettő alkalmas az ateroszklerózis kezelésére, azonban korábban nem vizsgálták, hogy ezek a gyógyszerek miként hatnak a carotis intima-media vastagságára.

A japán kutatók  329, 2-es típusú diabéteszben szenvedő kelet-ázsiai beteget vontak be prospektív vizsgálatukba, olyanokat, akiknek feltehetőleg már kezdetben perifériás artériaszűkületük volt. A személyek egyik fele 81–100 mg/nap aszpirint, másik fele 100–200 mg/nap cilostazolt szedett.


Két év múltán megvizsgálták, hogy miként alakult az arteria carotis communis intima-media vastagsága a kezelés hatására. Mindkét szer csökkentette az intima-media vastagságot (a bal oldali és a jobb oldali maximális és átlagos vastagságot egyaránt), azonban a cilostazol hatása kifejezettebb volt, az átlagos bal odali vastagság esetében például 53 százalékkal (a csökkenés a cilostazol hatására 0,043, az aszpirinéra 0,028 mm volt). A hatások és különbségeik nem változtak akkor sem, ha figyelembe vették az esetleges befolyásoló tényezőket, így a lipidszinteket és a glikált hemoglobin koncentrációját.

A kutatók biztatónak tartják az eredményt, azonban szükségesnek látják, hogy nagyobb vizsgálatok is igazolják, hogy a cilostazol jól alkalmazható e betegcsoportban a kardiovaszkuláris események primér prevenciójára.

Dr. Weisz Júlia
a szerző cikkei

(forrás: Medscape)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés