Szuperkórházat is épít a Debreceni Egyetem
Jelentős infrastrukturális beruházásokra készül a Debreceni Egyetem a következő nyolc évben, több mint 400 milliárd forintot költenének a fejlesztésekre, többek között egy szuperkórházra – ismertette Bács Zoltán kancellár az intézmény, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés és a Debreceni Önkormányzat jövőbeni terveit bemutató sajtótájékoztatón.
A 400 milliárd forint 50 százalékát egészségügyre, 30 százalékát oktatásra, 20 százalékát innovációra, gazdaságfejlesztésre fordítanánk – jelentette ki a Kölcsey Központban tartott keddi tájékoztatón Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja.
Az egyetemi vezető kifejtette: a kormány már határozott például a Debreceni Autóipari Központ megvalósításához kapcsolódóan a Műszaki Kar fejlesztésére, a Kémia Épület rekonstrukciójára és a Járműlabor létrehozására vonatkozóan az egyetem Vezér utcai ipari parkjában. Ezek a beruházások akár már 2022-ben megkezdődhetnek. Jelentős közműfejlesztések, bővítések várhatók az Egyetem téri, a Böszörményi úti és a Nagyerdei campusokon, a Klinikai Központban, illetve már épül a lelátó bővítése a Dóczy utcai sportlétesítményben. A Balásházy János gimnázium és szakképző bővítése, fejlesztése szintén napirenden van. Az egyetem Főépületét előbb kívül, aztán belül is felújítanák, modernizálnák az energetikai rendszert, valamint növelnék a kollégiumi férőhelyek számát.
Bács Zoltán kiemelte, hogy korszerűsítenék a Nagyerdei körúton található, az orvosképzésnek helyet adó Elméleti Tömböt. A Böszörményi úton megújulhat a 40-50 éves A és B épület, valamint a Dóczy utcán a Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézete. Az Arany János téri Iskolában szintén energetikai fejlesztést terveznek, valamint renoválnák a Kossuth Gimnázium bejárata mellett található romos épületet is.
A kancellár a tervezett egészségügyi beruházások között említette a sugárterápiás és a diagnosztikai eszközök fejlesztését, illetve a robotsebészet alkalmazását a klinikán. Gyermeksürgősségi központot alakítanának ki, és a családtervezést támogatandó javítanák a mesterséges megtermékenyítés körülményeit.
Bács Zoltán úgy fogalmazott, hogy Debrecen gyors tempójú fejlődésével, a lakosság számának várható emelkedésével növekszik az igény a koncentráltabb egészségügyi ellátásra, ezért új létesítménnyel segítenék a 100 éves pavilonrendszerben működő Klinikai Központot.
Azt a célt tűztük ki, hogy tömbkórházat, vagy, ahogy mondják, úgynevezett szuperkórházat hozzunk létre, amely magában foglalja az összes műtéti szakmát, így nem kell épületek között szállítani a betegeket, mint most a klinikán. Az új létesítménybe szeretnénk koncentrálni a járóbeteg ellátást is – jelentette ki az egyetemi vezető. Hozzátette: a helyszín még nem dőlt el, erről Debrecen önkormányzatával is egyeztetnek, hiszen a szakmai stratégiai kérdéseken kívül mind a közlekedés, mind a közmű ellátás terén jelentős igények merülnek fel. A várhatóan 10 éves távlatban megvalósuló, 150-200 milliárd forintos beruházás tervezését 2024-ig szeretnék befejezni, ami forrás függvénye.
A kancellár a gazdaságfejlesztési, innovációs fejlesztések között említette az egyetem Vezér utcai ipari parkjában megvalósuló Nemzeti Oltóanyaggyárat, melynek kivitelezőjét hamarosan kiválasztják. Az épület ez év őszére elkészülhet, a termelés várhatóan – technológiai berendezések szállítási határidejétől is függően - egy éven belül indul, az ehhez kapcsolódó úgynevezett Pilot Labor már épül, és annak használata az idén megkezdődik.
Szintén az egyetemi Science Parkban kapna majd helyet a Gyógyszerésztudományi Kar új épülete, amelynek része lenne a gyakorlati képzést is szolgáló tablettázó és kapszulázó középüzem, illetve itt épülne meg egy környezetvédelmi izotóplabor is.
Az agrárképzés keretében elindítani tervezett állategészségügyi mérnökképzéshez kapcsolódva Állategészségügyi Központot alakítanának ki.
Szintén a tervek között szerepel egy Sporttudományi Kutató Fejlesztő és Innovációs Központ megvalósítása.
A Kartács utcai Park Hotel helyén UniGreen néven innovációs oktató szállodát és tanéttermet építene az egyetem. A DE beruházásait Debrecen önkormányzatával, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűléssel és a régióval összehangoltan tervezte és tervezi meg, és úgy is fogja végrehajtani.
Az egyetem, mint regionális, sőt határon átnyúló hatású intézmény Debrecenen kívüli működési helyeit sem akarja elhanyagolni, így Hajdúböszörményben, Nyíregyházán, Szolnokon, Mádon és Tiszafüreden is várhatók fejlesztések – hangsúlyozta a kancellár.
