hirdetés
2024. április. 25., csütörtök - Márk.

Kinek, mikor, mennyi pénz jár?

Rokkantság, rehabilitáció, kivételes ellátás

Az elmúlt években bekövetkezett jelentős változást már a címek is mutatják: ma már nem rokkantakról, hanem megváltozott munkaképességű emberekről, s nem rokkantosításról, hanem az érintettek munkavégző képességének lehetőség szerinti helyreállításáról, rehabilitációjáról beszélünk.

Egy erre rendszeresített nyomtatványon, de akár elektronikus űrlapon saját rehabilitációs eljárását bárki kezdeményezheti a lakcíme szerint illetékes megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalánál, ami a főváros és Pest megye esetében a budapesti kormányhivatal III. kerületi járási hivatalát jelenti. Az ellátásra az jogosult, aki az erre vonatkozó kérelem benyújtásakor betöltötte a 15. életévét, s akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű. További feltétel, hogy a kérelem benyújtását megelőző 5 évben legalább 1095, 10 évben 2555, 15 éven belül pedig 3650 napig rendelkezzen társadalombiztosítással, de a feltételek között szerepel az is, hogy nem végez keresőtevékenységet, s rendszeres pénzellátásban sem részesül.

Keresőtevékenységnek számít egyébként minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, de ebbe a kategóriába sorolódnak például azok is, akik egyéni vállalkozónak minősülnek, gazdasági társaságban személyes közreműködők, vagy e társaságok vezető tisztségviselői. A tiszteletdíj akkor minősül kereső tevékenységnek, ha havi mértéke meghaladja a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát. Azt, hogy adott esetben mit tekintenek kereső tevékenységnek, még a fenti esetekben is alapvetően befolyásolja a társadalombiztosítási jogviszony megléte vagy hiánya. A jogszabály egyébként a fentieken túl a mezőgazdasági őstermelőktől az önkéntes munkavégzésen át a nevelőszülők foglalkozási viszonyáig igen széles körben szabályozza e kérdést.

Hasonlóan sokszínű az a kör – táppénz, csecsemőgondozási díj, gyed, öregségi nyugdíj, táncművészeti életjáradék, gyermeknevelési támogatás, rendelkezésre állási támogatás stb. –, ami rendszeres pénzellátásnak minősül. Egyszerűbb elősorolni, hogy mi nem az: a hadi és a nemzeti gondozottak ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, az ápolási díj, a hozzátartozói nyugellátás és a gyermekgondozást segítő ellátás.

A kérelemhez sokféle iratot és igazolást szükséges mellékelni, de ezek közül talán a legfontosabb a háziorvos által kitöltött, többoldalas – „Orvosi beutaló az orvos szakértői szervhez, illetve FOB-hoz a munkaképesség-változás vagy a keresőképesség felülvéleményezése céljából” – elnevezésű nyomtatvány. A lapunk által megkérdezett háziorvosok szerint az eljárás kimenetele szempontjából döntő fontosságú e dokumentum igen körültekintő, alapos kitöltése. A kérelmezők általában többféle betegségtől szenvednek, ezek közül – a tapasztalatok szerint – a rehabilitációs bizottság kettőt-hármat kiemelve dönt. Ezért fontos, hogy az érintettek gondosan gyűjtsék, állítsák össze a benyújtandó orvosi papírjaikat, legyen szó leletekről, szakértői véleményekről vagy zárójelentésekről. Mindezek ugyanis döntő fontosságúakká válhatnak, ha páciense megfellebbezi a számára kedvezőtlen első fokú döntést. 

A munkaviszonyban állók esetében a komplex minősítési bizottság véleményét alapvetően befolyásolhatja az illető foglalkozás-egészségügyi orvosának tájékoztatója is. Ennek során kaphatnak ugyanis képet a kérelmező munkakörülményeiről, ennek kockázatairól, továbbá arról, hogy egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében továbbfoglalkoztatható-e vagy sem.

Az igénybejelentést követően a rehabilitációs hatóság szakértői bizottsága komplex minősítés keretében, amely orvosi, foglalkozási és szociális szempontokat egyaránt figyelembe vesz, állapítja meg az igénylő egészségkárosodásán alapuló egészségi állapotát, illetve rehabilitálhatóságát. A szakértők ennek megfelelően vagy rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátásra tesznek javaslatot. Új kérelem esetén ennek kiszámítása a komplex minősítés során megállapított minősítési kategória szerint a havi átlagjövedelem jogszabályban meghatározott százalékos mértéke alapján történik.

Rehabilitációs ellátás

Rehabilitációs ellátásra az jogosult, akinek egészségi állapota 60 százalékos vagy annál kisebb (ez korábban 40 százalék vagy azt meghaladó egészségkárosodásnak felelt meg).

Kategóriái:

– akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és egészségi állapota 51–60% közötti (B1 kategória, az ellátás mértéke a havi átlagjövedelem 35 százaléka),

– aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és egészségi állapota 31–50% közötti (C1 kategória, az ellátás mértéke a havi átlagjövedelem 45 százaléka).

A rehabilitációs ellátás maximum három évre szól, idejét meghosszabbítani nem lehet, ugyanakkor a korábbi komplex minősítés során figyelembe nem vett, vagy azt követően bekövetkezett egészségkárosodás alapján ismételten megállapítható. Az ellátás folyósítása felfüggeszthető, amennyiben az érintett számára meghatározott együttműködési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti. Az ellátás folyósításának szüneteltetése három hónapra – vagy legfeljebb a rehabilitációs ellátás megszűnéséig hátralévő időtartamra – szólhat, ám ez az időszak is beleszámít a jogosultság időtartamába, vagyis a rehabilitációra a bizottság által megállapított időbe. Ugyanakkor mivel a havi összegből nyugdíjjárulékot vonnak, így a rehabilitációs ellátás időszaka szolgálati időnek minősül, nem számítható viszont bele a nők 40, kedvezményes nyugdíjra jogosító idejébe.

Rokkantsági ellátás

Amennyiben a szakértői bizottság úgy találja, hogy a vizsgálatra jelentkező egészségi állapota 60 százalékos, vagy ennél kevesebb, s rehabilitációját sem javasolják, úgy rokkantsági ellátásra lehet jogosult. Ennek nagysága az egészségi állapot mértékétől s az egyéb jogosultsági feltételek meglététől függ:

 

Az ellátás mértéke

51–60% közötti egészségi állapot

Foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt

(B2 minősítési kategória)

Havi átlagjövedelem

40%-a

31–50% közötti egészségi állapot

Tartós rehabilitációt igényel, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt

(C2 minősítési kategória)

Havi átlagjövedelem 60%-a

1–30% közötti egészségi állapot

Kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható

(D minősítési kategória)

Havi átlagjövedelem 65%-a

1–30% közötti egészségi állapot

Önellátási képesség teljes vagy részleges elvesztése esetén

(E minősítési kategória)

Havi átlagjövedelem 70%-a

 

Kivételes rokkantsági ellátás

2018 januárjától új elem került a rendszerbe: a kivételes rokkantsági ellátás. Ez azoknak a megváltozott munkaképességű embereknek állapítható meg, akiknek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján egészségi állapota 50 százalékos vagy kisebb mértékű (az tehát nem jogosult, akinek az egészségi állapota 51–60 százalék közé esik), továbbá akiknek rehabilitációját nem javasolják. Ugyanakkor azok is kérhetik a kivételes rokkantság megállapítását, akiknek egészségi állapotát a bizottság ugyan rehabilitálhatónak találja, de kérelmük beadásának időpontjában öt év vagy ennél kevesebb idő választja el őket öregségi nyugdíjkorhatáruk betöltésétől. S végül: akiknek a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás iránti kérelmét a megfelelő mértékű biztosítási idő hiánya miatt elutasították, és ez az elutasító döntés véglegessé vált, viszont rendelkeznek a szükséges biztosítási idő legalább felével: 5 éven belül minimum 548, 10 év alatt 1278, 15 év során pedig legalább 1825 nappal, nem végeznek kereső tevékenységet, s rendszeres pénzellátásban sem részesülnek.

A jogszabály ugyanakkor kimondja, hogy a kivételes rokkantsági ellátás megállapítása során előnyben kell részesíteni azt a megváltozott munkaképességű személyt, aki a szükséges biztosítási idő legalább 90 százalékát tudja igazolni, vagyis kérelme benyújtását megelőzően 986, 2300, illetve 3285 napon keresztül biztosított volt.

A kivételes rokkantsági ellátás havi összege (az alapösszeghez – amelynek mértéke 2018. január 1-től 98 890 forint – viszonyított mértékben) a következő:

a. egészségi állapota alapján tartós foglalkoztatási rehabilitációt igényel, de egyéb körülményei miatt ez nem javasolt – az alapösszeg 45 százalékának 65 százaléka, 2018-ban 28 925 forint, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, az összeg ebben az esetben ugyanaz,

b. kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható – az alapösszeg 50 százalékának 65 százaléka, 32 139 forint,

c. egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes – az alapösszeg 55 százalékának 65 százaléka, 35 359 forint.

Egy kis történelem

A köznyelvben rokkantosításként emlegetett eljárás hivatali intézménye az elmúlt évtizedekben ugyancsak kacskaringós utat járt be.  S bár nem mennénk vissza 1907-ig, az orvos szakértői tevékenység magyarországi kezdetéig, nem minden tanulság nélküli néhány elmúlt évtized áttekintése. 1948-ban alakult meg a Rokkantság Megállapítási és Felülbírálati Osztály, amelyet 1951-ben Munkaképesség-csökkenést Véleményező Orvosi Bizottságnak – akkoriban közismertebb nevén MUCSÖ – kereszteltek el. Kilenc esztendővel később, 1960-ban hozták létre a Munkaképesség-csökkenést Véleményező Orvosi Bizottságok Országos Igazgatóságát, amely 1971-ben Országos Orvos Szakértői Intézet néven folytatta munkáját – egészen 2007-ig.

Az új intézmény – Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet – azonban már tartalmában is változott. Ekkor vezették be a rehabilitációs járadékot, valamint a megváltozott munkaképesség komplex minősítését. Középpontba ekkortól a megmaradt egészségi állapot került, a vizsgálatok ennek feltérképezésére irányultak, az esetleges rehabilitálhatóság érdekében. 2011-ben újabb váltás következett, a hivatal immár Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal néven működött tovább tartalmi változással: 2012-től bevezették a rokkantsági és rehabilitációs ellátást, s még ugyanebben az évben a kormányhivatalokban megalakultak a Rehabilitációs Szakigazgatási Szervek, ahol bárki igényelheti rokkantsága megállapítását. Ám ezt a hivatalt is utolérte a háttérintézmények megszüntetésének rohama, komplex feladatait 2017. január elsejétől négy szervezet vette át: a Fővárosi Kormányhivatal, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, de már ez utóbbit is hiába keressük saját jogán, mivel 2017 novemberében megszűnt az ONYV önállósága is, s beolvadt a Magyar Államkincstárba.

 

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: Neurológiai Praxis)
hirdetés

Könyveink