hirdetés
hirdetés
2018. április. 27., péntek - Zita.
hirdetés

Perifériáról perifériára?

Hozhat-e bármi eredményt, ha a fogyatékossággal élők ugyan kisebb intézményekbe, de a falu szélére, erdők mellé költöznek? A kérdésre az Abcúg keresi a választ.

hirdetés

Bár a nagy szociális intézmények kitagolásának pont az a célja, hogy elősegítsék a fogyatékkal élők önállósodását, integrációját, a program megvalósulása teljesen az ellenkezőjét eredményezheti – írja az Abcúg. A tervek szerint 2023-ig összesen 10 ezer fogyatékkal élő ember (2018 végéig 2500, majd 7500) költözne a sokszor túlzsúfolt, leromlott állapotú intézményekből kisebb, az egyéni szükségletekhez jobban igazodó 7-12 fős lakóotthonokba. Így akarják elősegíteni társadalmi integrációjukat, és hogy a lehetőségekhez mérten minél önállóbb életet élhessenek.

Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) szerint mindebből vajmi kevés fog megvalósulni. A szervezet kifogásolta, hogy az új lakóotthonok sok esetben a települések központjától távol, azok szélén, esetleg utolsó házként épülnek fel. Így a lakók kevésbé tudnak bekapcsolódni a település életébe, például nem tudnak önállóan elmenni a cukrászdába vagy a boltba, így fennáll a veszélye, hogy kicsiben újratermelődnek az intézményi viszonyok. Alapvető problémának tartja az ÉFOÉSZ, hogy a lakóotthonok sok esetben ugyanazokon a kis lélekszámú, kedvezőtlen demográfiai és gazdasági mutatókkal (pl. elöregedés, munkanélküliség, elvándorlás stb.) bíró településeken épülnek fel, ahol az intézmények is működnek. Kéthelyen például két otthon is a kiváltásra ítélt intézmény szomszédságában, attól alig 100 méterre épül.

(forrás: abcug.hu)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Könyveink