Nincs mit szétválasztani
A közvetlenül gyógyításra fordított ezermilliárd forintos egészségbiztosítási kiadás 25 százaléka profitérdekelt és non-profit cégek bevétele, írja a hvg.hu.
Közpénzen megrendelt magánszolgáltatást nyújtanak a háziorvosok, a fogorvosok, a védőnők, a háziorvosi ügyeletek, a betegszállítók, a művesekezelést, laborvizsgálatot, képalkotó diagnosztikát kínáló cégek. Többségüknél semmi módon nem keveredik a tulajdon, így szétválasztani sincs mit. Az orvosi technológiát és az azt működtető személyzetet jellemzően a vállalkozások adják, legfeljebb az állami kórház, önkormányzat biztosítja a működéshez szükséges helyiséget, bérlőknek a műtőt. Ha ezt ingyen teszi, vagy szemet huny fontos munkatársa délutáni maszekolása fölött, magára vessen. Bizonyára kiszámolta, hogy még így is jobban jön ki, mintha maga vásárolná meg a drága technikát és működtetné is azt, vagy elveszítené működése fenntartásához szükséges szakorvosait.
Nem a „szétválasztásról” kellene tehát beszélni, hanem kiszámolni, vajon tényleg gazdaságos, olcsóbb megoldás-e vállalkozásba adni egyes szolgáltatásokat? Egyszerűnek látszó, mégis nehezen megválaszolható feladvány. Melyik olcsóbb, az államtól/Európai Uniótól „ingyen kapott” CT-vel, MR-rel működtetni a radiológiát, vagy az amortizáció fedezetére, a hiányszakmához illő bérekre és még némi haszonra is igényt tartó vállalkozónak adni a megbízást? De mi van, ha az előbbi nyilvánvalóan olcsóbb, ugyanakkor magánvállalkozásra kell bízni a működtetését, mert egyszerűen nincs szerződtethető munkaerő?
(...)
Orbán Viktor szerint a kórházak állapota rendben van – nyilván pontosan ugyanezt mondják mindazok, akik jártak már egyikben vagy másikban, a Szent Jánostól a Merényiig vagy a dél-pestiig –, így már csak a változtatás hiányzik. Nem a reform, az ellátórendszer feladatainak és működésének számbavétele és újragondolása!!! Hanem a különválasztás, ami virágnyelven annyit tesz: a tisztán állami legyen a szegény ellátás, magánba pedig menjen az, aki megengedheti magának.
A mainál bizonyosan tisztább helyzetet teremt, világossá válik, ki mennyit ér a népnemzeti egészségügyben.
