hirdetés
2023. január. 27., péntek - Angelika.
hirdetés

Nem alakította át a fogyasztói szokásokat a neta

Idén már az első félévben duplaannyi pénzt folyt be az államkasszába a chipsadóból, mint amennyit az első teljes évben elkönyveltek, írja a hvg.hu.

Vannak biztató folyamatok, mint a sófogyasztás enyhe csökkenése és a halfogyasztás kis mértékű növekedése, de a nagy képet nézve egy romló tendencia látszik – mondja Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) elnöke, amikor az utóbbi évek élelmiszerfogyasztási szokásairól kédezzük. A zöldség-gyümölcs- és a tejfogyasztás például folyamatosan csökken, ami részben a drágulásoknak, a megélhetési nehézségeknek tudható be, de az sem változott, hogy túl sok zsíros ételt eszünk - teszi hozzá. Nemcsak egyre több a túlsúlyos, de bizonyos tápanyagokat – mint a kálciumot és a vasat, egyes vitaminokat – is túl keveset viszünk be. Bár kisebb javulások látszanak, a megelőzhető halálozások terén az uniós adatokhoz és a környező országokhoz viszonyítva is nagyon rosszul állunk – emeli ki.

Pedig az elmúlt évtizedben a kormányzat még a chipsadóként elhíresült népegészségügyi termékadóval (neta) is igyekezett jobb belátásra bírni a magyarokat. A kormány által az Európai Bizottság adatbázisába jó gyakorlatként is beajánlott adóval, ha mást nem, azt elérték, hogy az élelmiszergyártók jól felfogott érdekükből igyekeztek csökkenteni termékeikben az olyan megsarcolt összetevőket, mint a cukor és a só, de például az energiaitalokból a taurint teljesen el is tüntették.

A neta 2011-es bevezetését követően kezdetben látható volt a keresletcsökkenés az egészségtelennek ítélt termékek iránt. 2013 áprilisában az ÁNTSZ egy vizsgálati jelentésben arról számolt be: a megkérdezett 500 vállalkozás neta-köteles termékeiből 27 százalékkal kevesebb fogyott a neta bevezetése előtthöz képest, bár hozzátették, hogy az ezt kiváltó drágulást az árba beépített sarc mellett az áfa és az alapanyagárak növekedése is okozta.

A hvg.hu több irányból próbált a kormánynál és az ÁNTSZ jogutódjánál, a Nemzeti Népegészségügyi Központnál arról érdeklődni, készült-e azóta hasonló hatástanulmány, sajnos hiába. Ugyanakkor a fent említett jó gyakorlat portálon a humántárca hivatkozott az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) egy 2015-ben kijött kutatására, amely szerint azok, akik a neta bevezetése után kevesebbet fogyasztottak az érintett termékekből, azok a későbbi, 2014-es adatfelvételkor is erről számoltak be, mindez pedig szerintük arra utal, hogy az egészségtelen termékek fogyasztáscsökkentését sikerült hosszú távon is fenntartani.

Ám egy korábbi tanulmány szerint egyedül 2012 és 2013 közt látszott a neta hatására jelentős keresletcsökkentés a sarcolt termékek iránt, de ekkor is csak az üdítőitaloknál, a lekvároknál, dzsemeknél és a gyümölcsleveknél, ezek közül is csak az elsőnél volt mindez hosszabb távú.

(forrás: hvg.hu)
hirdetés
hirdetés

Könyveink