Mi lesz veled, vizitdíj?

Bár a legfrissebb adatok szerint az elmúlt időszakban erősödött a nemmel voksolók tábora, a Szonda Ipsos legutóbbi felmérése alapján a március 9-ére kiírt népszavazási kérdésekben a választópolgárok 40–50 százaléka igennel válaszol majd. A Fidesz szavazók több mint 90 százaléka mind a vizitdíjra, mind a kórházi napidíjra, mind pedig a tandíjra nemet mond, az MSZP táborában azonban többen vannak, akik eltörölnék a kórházi napidíjat, de a vizitdíj esetében fele-fele arányban találhatók egyetértők és ellenzők is.
Érvényes és eredményes népszavazás esetén tehát valószínűleg búcsút mondunk mind a kórházi napidíjnak, mind a vizitdíjnak, annak ellenére, hogy egyre több háziorvos örülne ez utóbbi, bevételeit jelentősen növelő tétel fenntartásának. Nyolcvanöt háziorvos például aláírásgyűjtés kezdeményezett annak érdekében, hogy megmaradjon a vizitdíj. Az aláírók „egy orvosok számára jó rendszer” mellett állnak ki, de nem szeretnének „célpontjai lenni a belpolitikai csatározásoknak”.
Félelmeiket igazolja, hogy Orbán Viktor, a legnagyobb ellenzéki párt elnöke hétfőn rejtett adónak nevezte a vizitdíjat és a kórházi napidíjat Tatabányán, a Szent Borbála Kórház vizitdíj befizetésére szolgáló ablaka előtt tartott sajtótájékoztatóján. Azt is kijelentette, hogy „mivel az adócsökkentés ismét slágertéma, ha valaki adót szeretne csökkenteni, akkor kezdheti a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlésével.” Kijelentése természetesen nem maradt válasz nélkül: az MSZP elnökhelyettese egyenesen hazugságnak minősítette Orbán kijelentését, mondván, ezek a díjak nem a költségvetésbe folynak be, hanem az egészségügyi szolgáltatóknál maradnak.

Az MSZP elnökhelyettese határozottan cáfolta, hogy kormányzati tervek lennének a vizitdíj emelésére. Juhász Ferenc erről azt követően nyilatkozott az MTI-nek, hogy a Magyar Nemzet szerdai számában szocialista politikusokra hivatkozva arról írt: a kormány tervei között lehetőségként szerepel a vizitdíj 300 forintról 1000 forintra emelése is.

A vizitdíjat pártoló aláírásgyűjtés hívei maguk sem hisznek abban, hogy ha egy eredményes népszavazást követően a kormányzat eltörli a vizitdíjat, akkor az így kiesett jövedelmet bármelyik politikai erő pótolja számukra – „ezt akkor sem kapjuk vissza, ha a mostani ellenzék kerül hatalomra” – vélekednek.
A Magyar Orvosi Kamara mindenesetre visszautasította azokat a kormányzati kijelentéseket, hogy a költségvetésből nem tudják majd pótolni a vizitdíj és a kórházi napidíj bevételeit, amennyiben a népszavazáson a lakosság többsége ezen díjak eltörlésére szavaz. Éger István elnök szerint a kormánynak az a feladata, hogy biztosítsa a praxisok biztonságos működését és megfelelő finanszírozását. Amennyiben a vizitdíj intézménye megszűnne, a Magyar Orvosi Kamara mindent el fog követni annak érdekében, hogy a bevételkiesést a következő év költségvetésében megjelenítsék a döntéshozók, tehát az alapellátás működőképes maradjon - fogalmazott. Éger szerint ahhoz, hogy a háziorvosi praxisok megfelelően működhessenek, a jelenlegi finanszírozás kétszeresére lenne szükség.
Az aláírók szerint bevételük átlagosan harmadával emelkedett a vizitdíjnak köszönhetően, amiből fejleszthetik vagy „egyszerűen csak biztonságosan” működtethetik rendelőiket. Dr. Komáromi Zoltán háziorvos segélykiáltásnak minősítette kezdeményezésüket, s jelezte, hogy a vizitdíj miatt mintegy 20–22 százalékkal emelkedtek bevételeik. (Hogy az akció nem mindenütt aratott osztatlan sikert, azt jól jelzi, hogy a Heti Válasz azonnal megírta: Komáromi Zoltán országos szakfelügyelő háziorvosként dolgozik, s mostani aláírásgyűjtése erkölcsi kérdéseket is felvet: azok körében gyűjt aláírásokat, akik felett ellenőrzési jogköre van - írja a lap.)  
Vannak azonban olyan orvosok is, akik – bár jól jönne számukra e pénz – tiltakozásképpen nem szedték be a díjakat a honpolgároktól. Ki is vívták a hatóságok haragját. Nagy Levente kunhegyesi fogorvos az egészségbiztosítási pénztár ellenőrzését követően a hivatal fizetési felszólításának sem tett eleget. Továbbra sem óhajtja kifizetni a rá kirótt 327 ezer forint bírságot, így ha kell, bíróságon támadja meg az egészségbiztosítási pénztár határozatát, ha pedig ez is kevésnek bizonyul, akkor az Alkotmánybírósághoz fordul.
Az OEP adatai szerint egyébként az ellenőrzött szakrendelők és fogorvosi rendelők 95 százaléka a jogszabályoknak megfelelően szedte be a vizitdíjat. A pénztár tavaly február 15. és június 30. közötti időszakot vizsgálta, s a már említett fogorvoson túl egy rendelőben nem kértek vizitdíjat.
Talán meglepő, de egyáltalán nem könnyű pontosan megállapítani, mi változott a vizitdíj bevezetése óta – írja a Népszabadságban közölt, A vizitdíj első éve című cikkében Mihályi Péter egészségügyi közgazdász. Indoklása szerint a háziorvos-beteg találkozásokról ugyanis 2006-ig csak szórványos adatok vannak, így az egészségbiztosító másfél évtizeden keresztül úgy fizetett a háziorvosi ellátásért, hogy a kifizetés mögött nem volt tételes adatgyűjtés. Mint Mihályi emlékeztet, Molnár Lajos ex-miniszter volt az, aki ragaszkodott a már 2004-ben jogszabályba foglalt, úgynevezett tételes jelentésekhez. Volt is nagy felháborodás orvosi körökben, végül azonban győzött a józan belátás. Az orvosok kooperációs készsége hónapról hónapra nőtt, s így 2006 utolsó hónapjaira vonatkozóan már vannak országosan is reprezentatívnak tekinthető adataink, amelyek már összevethetők a 2007-es év hasonló adataival – írja.
Az egészségügyi közgazdász szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár legfrissebb adatai alapján lehet már válaszolni „a vizitdíjellenes tábor” egyik fontos ellenvetésére is, miszerint a díj miatt épp a legrászorultabbak nem mennek majd orvoshoz. Mihályi azt állítja: nem ez történt, hanem általános a csökkenés. 2007 utolsó három hónapjában 16 százalékkal kevesebben és 10 százalékkal kevesebbszer keresték fel a felnőtt biztosítottak a háziorvosukat.
A szaktárca ennél frissebb adatai szerint 2006-hoz képest 2007-ben a felnőtt háziorvosi körzetekben negyedével, a vegyes körzetekben 19 százalékkal csökkent az orvos-beteg találkozások száma. A gyermekeket ellátó háziorvosoknál – azaz ott, ahol nem kell vizitdíjat fizetni – mindössze egy százalékkal fordultak kevesebben orvoshoz. A vizitdíjból praxisonként átlagosan 180 ezer forint többletbevételhez jutottak a háziorvosok, azonban az állampolgárok által igénybe nem vett szolgáltatások (például kevesebb kórházi ápolási nap, kevesebb recept) miatt a díjak összességében mintegy 60 milliárd forint megtakarítást jelentenek.

Köbli Anikó

Az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamainak többségében önrészt kell fizetni az egészségügyi szolgáltatások igénybe vételekor: van ahol a díj fix, van ahol százalékos arányú. Ausztriában az alap- és a járóbeteg-ellátásban 10 eurót (2600 forint) kell fizetni évente, a kórházi ellátás napi díja 8-15 euró (2080-3900 forint) között van a bent tartózkodás 28. napjáig. Szlovéniában a járóbeteg-rendelésen - az ellátás fajtájától függően - kell fizetni, de maximum a beavatkozás értékének 40 százalékát, és ugyanez a mérték vonatkozik a kórházi kezeléseknél. Németországban az alapellátás 10 euróba kerül negyedévente, a kórházi ellátásért szintén 10 eurót kell fizetni, de naponta. Görögországban csak a szakrendelés felkeresésekor kell fizetnie a betegnek 2,9 eurót (750 forint) alkalmanként. Szlovákiában korábban 20 koronás (160 forint) vizitdíjat és 50 koronás (400 forint) napidíjat kellett fizetni, azonban a Robert Fico vezette kormány hivatalba lépése után, 2006. szeptemberétől ezeket a díjakat eltörölték. Forrás: MTI